Andrej Gavrilov bal keze ismét Magyarországon
?Ez egy érdekes, egyedi, eredeti kifejezésmódja Európa egy kicsiny részének. Nagyon érdekes ötvözet, hiszen mediterrán, balkáni, olasz, de a monarchia idejéből származó hatásokat is érezhetünk a magyar zenében? ? folytatta.
A pianista nem először játszik együtt a pécsi társulattal. Tavaly, a Pannon Filharmonikusok nyugat-európai koncertkörútján, Svájc és Németország elsőszámú koncerthelyszínein több ízben fellépett a zenekarral, köztük a Berlini Filharmónia nagytermében adott hangversenyen is. 2013 decemberében, a turné felvezetéseképp pedig a pécsi közönségnek is megmutatta páratlan zsenialitását. Andrej Gavrilov kiváló kapcsolatot ápol a Pannon Filharmonikusokkal, a pécsi újrázásról a turnét követően azonnal megállapodást kötött az együttessel. ?Szerelem volt ez első látásra! A szerelmet pedig nem analizálja az ember, hiszen az kémia. Nagyon szeretek velük együtt alkotni? ? mondta el a művész kérdésünkre.
?Díjaimat jórészt fiatalabb koromban szereztem. Az elmúlt éveket inkább azzal töltöttem, hogy vallásokat, filozófiákat, hiedelmeket tanulmányoztam, mélyítettem az általános műveltségemet. Mindezt azért, hogy a zeneszerzők szándékait, műveik minden egyes hangját, annak célját megértsem. A célom a világ zenei életébe való invesztálás, a zene új értelmezése, újfajta zenei élmény megalkotása? ? tette hozzá. Elmondta azt is, hogy nincs kedvence, de való igaz, hogy a zenetörténetből csak néhány, maximum egy tucat alkotót tart zseninek. ?Az ő műveiket akarom teljesen megérteni. A világ minden táján játszom, most éppen Ázsiából érkezem, rengeteget utazom.?
A virtuóz orosz pianista mindössze félévnyi felsőfokú tanulmányai után nyerte meg harminc évvel ezelőtt a Csajkovszkij-versenyt, pályája aztán rendhagyó módon ívelt felfelé. Néhány évvel később ugyanis ötéves házi őrizete vette kezdetét, 1984-ben, Gorbacsovnak köszönhetően kapott újra útlevelet. Újabb öt év múlva, pályája csúcsára érve visszavonult az előadó-művészettől. Nyolc év múlva, zongoratechnikáját átdolgozva tért vissza, a világ zenei elitje és a Pannon Filharmonikusok nagy örömére.
A novemberi koncerteken Gavrilov zongorajátékát Ravel balkezes zongoraversenyének előadásában és Prokofjev versenyművében élvezheti a budapesti és a pécsi közönség. Balkézre írott zongoraversenyek már az I. világháborút megelőzően is léteztek, különös népszerűségre mégis azt követően tettek szert Paul Wittengstein osztrák pianistának ?köszönhetően?, aki ? miután a háborúban jobb kezét vesztette ? számos zeneszerzőt kért fel egykezes mű komponálására. Születtek darabok többek között Strauss, Korngold és Prokofjev tollából, a megszületett kompozíciók közül mégis a legnépszerűbb Maurice Ravel concertója lett, annak ellenére is, hogy Wittengsteinnek nem tetszett, ezért a bemutató előtt beleírt a partitúrába, ezzel végleg magára haragítva a szerzőt.
A koncertek műsora a századelő Párizsát idézi meg, mely rajongott a keleti kultúrákért, különösen a cári Oroszország produktumaiért. Dukas La Péri című balettjét a párizsi Olasz Balett felkérésére írta. Az orosz kulturális inváziót mutatja, hogy Szergej Prokofjev is egy időben Párizst választotta lakhelyéül, Ravel és Saint-Saëns pedig otthon voltak ott. A századelő Párizsát jellemző szellemi pezsgés hatása valamennyiük alkotói pályájában tetten érhető.
?A most hallható darabokat a Pannon Filharmonikusok vezető karmesterével Bogányi Tiborral állítottuk össze. A Ravel-darab egy kései romantikus, háborúellenes szerző műve, míg a Prokofjev egy belépő a XX. századba, egy állandó változást, megújulást szorgalmazó, polgárpukkasztó szerző műve? ? mondta. Legközelebb az USA több részén ad elő, majd Karácsony táján Kínában lép fel.