A rendhagyó irodalomóra diákjai megismerkedhettek az írás kialakulásának történetével, és maguk is verseket faragtak, így számos remek haiku született az órán elhangzott műfajismertető után. Mirtse Zsuzsa költőnő célja éppen az volt, hogy közelebb hozza a gyerekekhez az írott szöveg élményét. Mindezt pedig egy másik művészeti ág, a képzőművészet segítségével valósította meg: a diákok ugyanis festmények és fotók által kiváltott érzések alapján ragadtak tollat.
?Öröm azt a tendenciát látni Magyarországon, hogy egyre kevésbé akarjuk szétválasztani azt, ami a mélyrétegben amúgy is összetartozik. Hiszen a művészeti ágak (a zene, az irodalom vagy éppen a képzőművészet) csupán kifejezési módok, eszközök. Nem érdemes szigorúan különválasztva gondolkodni róluk. Az író és a képzőművész ugyanazt a lelki tartalmat adja át, csak más módon. A MANK mind a kettőt befogadja, ami arról tanúskodik, hogy holisztikusan gondolkodik a világról? ? mondta el a költőnő arról, miért kérte fel a képzőművészetnek otthont adó szervezet irodalomórák megtartására őt másik öt írótársával együtt. Jó példa erre a látásmódra, hogy az írók veretes helyeként aposztrofált Szigligeti Alkotóházban éppen egy nappal korábban nyílt meg a Szentendre a Balatonon című kiállítás, ahol a MANK Szentendrei Régi Művésztelepén festő művészek egy-egy képét tekinthetik meg az érdeklődők. ?Mi, írók vállaltuk, hogy a környék (Szigliget környéke ? a szerk.) iskoláiban rendhagyó irodalomórát tartunk, és igyekszünk továbbadni hitvallásunkat, miszerint a kortárs irodalom ezer színben létezik. Fantasztikus alkotóink vannak, akiket érdemes odavinni a gyerekek közé, mert a gyerekek önmaguktól nem találják meg őket. Nagyon régóta problémát jelent ugyanis az irodalomoktatásban, hogy sajnos bátortalanok maguk a tankönyvek szerkesztői és a pedagógusok is. Nem tudják eldönteni, hogy mi az, amit érdemes beemelni a tananyagba, amit beemel majd a kánon is, és mi az, amit nem. Hogy a szóban forgó írás 50 év múlva is választ ad-e az akkori kor problémáira. Ezért tesznek úgy, mintha leállt volna a folyamat a 80-as években, holott ez nem így van. Mi azt tudjuk tenni, hogy ? akár ilyen eseményeken való részvétellel is ? bebizonyítjuk, élünk és alkotunk.?
Mirtse Zsuzsa alkotótársaival szeretné megmutatni, hogy versekkel foglalkozni, verset olvasni lehet nagyon is ?trendi?, egyáltalán nem avítt dolog, és ha beleépül az életünkbe, attól a mindennapjaink is szebbé, élhetőbbé, színesebbé válhatnak. ?Szeretném, ha a gyerekek ki tudnának alakítani magukban kis radarokat, amelyek segítségével észre tudják venni a rájuk ömlő tengernyi szövegben az értékeket? ? mesélte a költőnő. A közösségi hálók felhasználói ugyanis nagyon sok szöveget kapnak nap mint nap az online térben. Előnye ennek, hogy ingyen juthatnak ezekhez a tartalmakhoz. Jó, hogy ma már bármelyik irodalmi lap elérhető a közösségi oldalakon. Ugyanakkor számos olyan szöveggel is találkozhatunk, amelyek kontroll nélkül kerülnek az internetre. Régen a szerkesztőségek megszűrtek minden tartalmat, és szinte kizárólag jó minőségű szövegek juthattak el a gyerekekhez és a felnőttekhez egyaránt. Mára azonban ez megváltozott. Mirtse Zsuzsa az olvasáskultúra sorvadásával kapcsolatban hozzátette: érdemes felhívni a gyerekek figyelmét arra is, hogy egymással is jobban tudnak kommunikálni, ha olvasnak. ?Nagyobb lesz a szókincsünk, jobban, pontosabban tudjuk kifejezni magunkat. Mennyivel eredetibben lehet például úgy udvarolni, ha irodalmi értékű szöveggel készül a hódításra a lovag, és az egyik legszemélyesebb ajándék még mindig egy saját magunk által megírt vers? ? mondta.
A költészet napja alkalmából április 11-én a következő településeken tartottak a MANK szervezésében rendhagyó irodalomórákat kortárs költők:
- Kerta: Mirtse Zsuzsa
- Szigliget: Szőnyi Ferenc
- Monostorapáti: Lanczkor Gábor
- Lesencetomaj: Géczi János
- Zalahaláp: Fenyvesi Ottó
- Badacsonytomaj: Tóbiás Krisztián
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond