A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszéke újabb nemzetközi programot szervezett, amelynek keretében mesterkurzusokat, műhelybeszélgetéseket és filmvetítéseket tartottak. Milyen érdeklődés övezte a Rezonanciák Fesztivált?
A megnyitón őexcellenciája Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete is megtisztelt bennünket jelenlétével, aki köztudottan nagy filmrajongó. Köszöntőbeszédét Bereczki Csaba, a Magyar Filmalap nemzetközi és értékesítési igazgatójának előadása követte. A filmvetítéssel egybekötött konferenciák nyitott programok voltak, ahova a szakma kiválóságait sikerült meghívnunk. Szabó István Oscar-díjas filmrendező megnyitója különösen megható volt, amely után rögtön le is vetítettük a ?60-as években készült két rövidfilmjét: a Koncert és a Te című alkotásokat. A fesztiválra ellátogatott Fabrice Lauterjung, az École Supérieure d?Art et Design de Saint-Étienne tanára, tehetséges fiatal francia rendező, akinek szintén két rövidfilmjét mutattuk be. Nagy érdeklődésre tett szert Tonino Benacquista és Alain Fleischer forgatókönyvírók műhelybeszélgetéssel egybekötött közönségtalálkozója is a Latitudes Könyvesboltban. Az egyébként félig magyar származású Alain Fleischer saját életútjáról tartott előadást, aki mára a neves Le Fresnoy kortársművészeti iskola igazgatója. Tonino Benacquista képregényekről mesélt hallgatóságának, majd A számat figyeld című, a legjobb forgatókönyvért César-díjat kapott filmjét is megnézhettük. Az egynyelvű fesztivál és a vizsgaidőszak ellenére is érkeztek hallgatók intézményünkből, a Színház- és Filmművészeti Egyetemről, illetve a Károli Gáspár Református Egyetemről is.
A fesztivál szervezésében a Károli Gáspár Református Egyetem is közreműködött. Milyen a két intézmény kapcsolata?
A Rezonanciák Fesztivál utolsó napjának a Károli Gáspár Református Egyetem adott otthont. Az intézmény régi partnerünk, dr. Sepsi Enikő dékánasszonnyal, aki egyébként neves franciairodalom-történész, kiváló az együttműködés. Több publikációt is közösen szerkesztettünk, a legelső A végtelen szemlélete című interdiszciplináris konferencia nyomán készült.
Egyetemi oktatóként hogyan segíti diákjait a munka világába való belépéshez?
Már régóta terveztük, hogy a francia szakos hallgatóknak olyan specializációt indítunk, amely konkrét szakmát ad a kezükbe. Reményeink szerint szeptembertől el is indul a képzés, amelyet a nagyon alapos nyelvi, irodalmi, civilizációs és kultúrtörténeti bölcsészképzés keretein belül két szakirányon lehet majd elvégezni: a Szakmai kommunikáció francia nyelven marketing-, menedzsment-, illetve vezetéstechnikai ismeretekkel látja el a hallgatókat, a Kulturális mediáció specializáció pedig a kulturális intézmények, valamint a kulturális programszervezés titkaiba vezeti be őket. A nyelvtudás sokkal értékesebb, ha a beszélő ismeri a másik ország kultúráját, annak nyelvi regisztereit és árnyalatait. Továbbá együttműködünk cégekkel, oktatási és kulturális intézményekkel, ahol a hallgatók szakmai ismereteket szerezhetnek. A Budapesti Francia Intézetet kiemelt helyen említeném meg, de az Armel Opera Fesztiválon is dolgoznak majd diákjaink. A multinacionális cégek közül például az Auchannal és a Decathlonnal írtunk alá együttműködési megállapodást. A tapasztalatok szerint óriási előny, ha valaki az angol mellett más nyelven, például franciául is jól tud kommunikálni.
A nemzetközi kapcsolatok terén milyen lehetőségeik vannak?
A párizsi, a lyoni, a toulouse-i katolikus egyetemekkel nagyon jó kapcsolatunk van, az Institut catholique d?Études supérieures Egyetemmel és a Paris-Est-Créteil Egyetemmel pedig közös mesterképzést is indítottunk. A munkaerőpiacon nagyon értékes, ha valaki külföldi tanulmányokat is fel tud mutatni a CV-jében. Lehetőségeink folyamatosan bővülnek, így előbb-utóbb minden hallgató végezhet külföldön francia nyelven tanulmányokat, aki szeretne. Benne vagyunk a LEA (Lire en Europe Aujourd?hui) hálózatban is, amely 2010-ben indult az olvasás népszerűsítéséért és stratégiáinak kutatásáért.
Milyen szakmai rendezvényeket terveznek még mostanában?
A Karon működő Francia Kapcsolat kutatócsoport keretein belül egész évben, folyamatosan szervezünk programokat hallgatóink és a szakma részére egyaránt. Most ugyan kizárólag francia nyelven zajlott a fesztivál, de többnyire magyar és francia nyelvű konferenciákat rendezünk. Így az érdeklődő közönséget is be tudjunk vonni a rendezvényekbe. Nyáron az eddigi konferenciák anyagából készítünk kötetet, a jövő évben a mostanihoz hasonló, nagyszabású rendezvényünk A trauma mint esztétikai tapasztalat című interdiszciplináris konferencia lesz. Ha a trauma szóba kerül, általában a holokauszt témaköre jut eszünkbe, ezúttal azonban az élet minden területére is kiterjednek vizsgálataink, az orvosi narratívára vonatkozó kutatások különösen érdekesek lehetnek.
Végh Nóra
