A Magyar Napló júliusi számában Balázs Géza közöl nagyesszét a nyelvben kódolt hagyományról, Heinrich Schliemann, Várkonyi Nándor és Erdélyi Zsuzsanna pályaképét, kutatói arcélét megrajzolva. A Magyar Írószövetségben 2016 májusában nyílt meg Árkossy István festőművész kiállítása, amelyet Hegedűs Imre János nyitott meg: a képzőművész három festményét elemző és általuk az alkotói világ mélyére tekintő esszét Árkossy István képeivel illusztrálták. Nemes Attila körinterjújában (1956 és a fiatal alkotók) a Magyar Művészeti Akadémia 1956 évfordulójához kapcsolódó nyílt pályázatának nyerteseit szólította meg irodalom kategóriában.
A Nyitott Műhely rovatban Urbán Péter a Balassi Bálint-emlékkarddal és Alternatív Kossuth-díjjal kitüntetett Döbrentei Kornél költővel készített nagyinterjút. Jávorszky Béla írásában a május 30-án elhunyt Ellen Niit észt költőnőre és műfordítóra emlékezik, akit a magyar költészet legjelentősebb észt fordítójaként tartanak számon. Az új lapszámban Janáky Marianna, Kötter Tamás, Végh Attila prózái, továbbá Böszörményi Zoltán, Döbrentei Kornél, Kerék Imre, Lukács Sándor, Makkai Ádám, Marczinka Csaba, Marno János, Ellen Niit, Szabó Palócz Attila és Szőcs Géza versei szerepelnek. Könyvszemle rovatukban Botos János, Dobozi Eszter, Cs. Nagy Ibolya, Szigethy Gábor és Takács György köteteiről olvasható kritika. A júliusi számot Király Ferenc szobrászművész munkáiról készített felvételekkel illusztrálták; a muravidéki mestert Hóvári János személyes hangú írásából ismerhetjük meg.
?Ahogy végignéztem Király Ferenc szobrait a Várkert Bazárban, legutóbbi életműkiállításán, próbáltam mögéjük gondolni: miért ilyenek, és miért nem mások?? ? írja a főigazgató, majd folytatja: ?A szerelemről szólnak vagy az erőről? Az emberiről vagy a szépségről? Vagy csak épp a kubizmussal kacérkodó formákról? Emlékek vagy víziók? Hogy mi az igazság, azt talán csak a mester tudja.?
