Szilárd Klára életének első fele korántsem volt egyszerű. Bár jómódú zsidó családban látta meg a napvilágot és egész korán festői öntudatra ébredt, édesapja révén szigorú neveltetésben részesült. Végül azonban sikerült kiharcolnia magának a függetlenséget, és olyan mesterek szabadiskoláiban tanulta ki a festészetet, mint Jaschik Álmos, Gallé Tibor, Istókovits Kálmán, Koffán Károly és Bernáth Aurél. Kezdeti időszakában éppen ezért festményein Bernáth Aurél, rajzain pedig Gallé Tibor hatásai dominálnak.
Itthoni életének a holokauszt vetett véget: 1945-ben Svájcba emigrált, ahol kezdetben dobozok, színházi kulisszák festéséből igyekezett megélni. Két évig a genfi Szépművészeti Főiskolán tanult, majd megbízásokat is kapott, végül illusztrátor lett és a svájci kulturális élet megbecsült tagjává vált. Miután férjhez ment, 1951-ben Izraelbe költöztek: élt Tel-Avivban, Ramat Ganban és huszonhat évig Jaffán ? ez utóbbi helyen otthonuk a művészvilág egyik központjává vált. Ravennai tanulmányútja során, 1955-ben freskó- és üvegfestészetet tanult az Accademia di Belle Artin. Ennek köszönhetően több vallásos témájú üvegablak elkészítésére kapott megbízást: Izrael tizennégy zsinagógájának tervezett ólmozott színes üvegablakokat. Mindemellett még festett is: ekkoriban akvarellek, rajzok és olajfestmények gazdagították életművét, melyekkel kiállításokon is szerepelhetett. Grafikai és szobrászati munkássága is jelentős, 1986 óta készít hegesztett vasszobrokat. Párizsban 1991 és 2001 között lakást és műtermet tartott fenn.
A művészt az 1980-as évek végén kezdte foglalkoztatni a gondolat, hogy hazatérjen Magyarországra. Szilárd Klára 1990-ben a Vigadóban rendezett kiállítást, 1993-ban pedig végleg hazaköltözött. Nyaranként szentendrei műtermében dolgozott, ahol nagyméretű plasztikáiból szoborparkot hozott létre. Olajképein és akvarelljein a város számos részletét megörökítette.
Szilárd Klára életműve roppant változatos. Festészetét az absztrakt expresszionizmus változatai alakítják, szobrászatát a konstruktív komponálás, vastárgyak és ipari vasgyártmányok alkalmazása jellemzi. Az 1990-es évektől kezdve festészetében újra megjelentek a világos, élénk, vibráló színek. Munkái ma a Szépművészeti Múzeumban találhatók.
A művész tagja lett az Izraeli Festők és Szobrászok Egyesületének, a jaffai művészkolóniának és az Ein Hod-i művészfalunak, itthon a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Szobrászok Társaságának és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. Élete során csaknem hetven önálló kiállítása volt Izraelben, Magyarországon és Európa nagyvárosaiban (Párizs, Róma, Bázel, Genf, London). Alkotásait több közgyűjteményben és magángyűjteményben őrzik külföldön és itthon. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el Izraelben, Brazíliában és Svájcban. A művész 2002-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült.
Szilárd Klára festőművész 97 éves korában, szeptember 10-én, vasárnap délután otthonában álmában hunyt el.
Kultúra.hu
Forrás:
Artportal: Szilárd Klára festő, szobrász
Port.hu: Szilárd Klára festőművész, képzőművész, szereplő
Kieselbach Galéria: Szilárd Klára (Szilard, Claire)
Hetek.hu: Love Story nyolcvan fölött ? Szilárd Klára festőművész: egy elképesztő életút
Kultúra.hu: Szilárd Klára kiállítása
