137228
Fővárosi Nagycirkusz
Forrás: Fortepan

?Jövőt építeni a múlt tisztelete, a múlt ismerete nélkül nem lehet. A könyvsorozat azokról szól, akiknek a magyar cirkuszművészet eredményeit köszönhetjük? ? mondta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a csütörtöki sajtótájékoztatón a Cirkuszi csodaemberek ? Életútinterjúk cirkuszművészekkel című kötetek kapcsán.

Pál Dániel Levente író, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja és a kiadványok szerkesztője kitért rá, hogy hosszú időt vett igénybe, hogy ezek a szép és igényes könyvtárgyak létrejöhessenek.

Az interjúkat jegyző Szekáry Zsuzsanna felidézte, nagy lelkesedéssel készítették el az anyagokat, szakmai tudásuk legjavát adva végezték a munkát. ?Szakmailag és emberileg is érdekes kiadványok születtek? ? vélte.

_D0A8445_Copy

A fotókkal gazdagon illusztrált könyvek a magyar cirkuszművészet neves artistaművészeinek életéhez engednek közel. Az érdeklődők sehol máshol nem hallott kulisszatitkokat, példaértékű emberi sorsokat ismerhetnek meg, fájdalmakról és sikerekről, akaraterőről és kitartásról olvashatnak.

Az első kötetben Eötvös Tibor ?Szandi”, id. Richter József, Simon Árpád, Zsilák György ?Fudi”, a másodikban Axt Lászlóné Ibolya, Eötvös József és Eötvös Józsefné, Graeser József ?Dodi” és Graeser Józsefné Betti, Kovács László és Kovácsné Négyesi Katalin, valamint Nagy Lajos ?Nereus”, míg a harmadikban Balog Ibolya ?Zozo mama”, Fábry Pál, Schneller László ?Perinyó”, Petruska ?Váradi” Diana, a 4. kötetben Donnert Márta, Gervai Imréné Éva, Mazán Jánosné Ági, Picard Attiláné Richter Mária, Schneller Károlyné Vilma életútinterjúja kapott helyet. Az 5. kötetben Eötvös György, Krately Vilmos, id. Picard Vilmos, id. Simet László és ifj. Simet László szerepel.

108575
Fővárosi Nagycirkusz
Forrás: Fortepan

A Kultúra.hu-nak Pál Dániel Levente elmondta, hogy az oral history jellegű könyv huszonnyolc olyan artistaművésszel tartalmaz interjút, akik meghatározó alakjai voltak a huszadik század második feléhez kötődő cirkuszművészetnek.
?A kiadvány nem afféle cirkusztörténet kíván lenni, hanem az artistákat középpontba helyező sorozat. Ha ezeket valaki az elejétől a végéig elolvassa, tökéletesen összeál benne, milyen folyamatok játszódtak le az elmúlt néhány évtizedben. Rengeteg kaland olvasható a könyvben, többek között arról, milyen volt egykor az artistaképzés, hogyan lehetett nemzetközi karriert csinálni, milyen körülmények között kellett dolgoznia az artistáknak? ? jegyezte meg.

Graeser_Jozsefne_Bettivel_es_Graeser_Jozsef__Dodi_1_Copy
Graeser Józsefné Bettivel és Graeser József Dodi a sajtótájékoztatón

?Az ilyen típusú könyvek célja, hogy ezek a történetek ne vesszenek el, azok is ismerjék meg őket, akik több évtized múlva kezdik a pályát? ? magyarázta. Elmondta, hogy néhány interjú olvasható volt a kiadványok megjelenése előtt a cirkusz honlapján, és például a büfé munkatársai innét tudták meg egy-egy idős artistáról, hogy találkozott a Beatles tagjaival. Így a megismerés örömét is megteremti a Cirkuszi csodaemberek. ?A mai, cirkuszos pályára készülő fiatalok egy-egy mélypont vagy szakmai megtorpanás során az interjúkon keresztül erőt meríthetnek a nagy öregek példáiból? ? hangsúlyozta.

A Nincs mááásik! című kiállítás megnyitóján elhangzott, hogy Wulff Ede 1889. június 27-én nyitotta meg az első kőcirkuszt Magyarországon, a tárlat az azóta eltelt 130 évet mutatja be. A közel egy éven át látogatható kiállítás a cirkuszhoz köthető kulcsfogalmak köré szerveződik, és játékos formában szabad mozgást enged a nézőknek, hogy felfedezzenek különböző összefüggéseket események között, térben és időben.

_D0A8704_Copy_1
A Nincs mááásik! kiállítás

A tablókon archív anyagok, plakátok, dokumentumok, fotók, rendhagyó tárgyak, világot megjárt kellékek, kosztümök, cipők láthatók. A kiállításon a közönség bepillantást nyerhet a világhírű magyar artisták és a cirkuszművészet zárt világának mindennapjaiba.

A tárlat anyagát a kiállítás kurátora, Szonday Szandra cirkuszkutató és Joó Emese, az intézmény muzeológusa állította össze.

 

Ayhan Gökhan