A cívisváros történetét hét fejezetben feldolgozó kiállítás megnyitóján Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke azt mondta, a magyar muzeológia, a magyar kulturális intézményrendszer nem lehet értéksemleges.
„Számunkra elsődleges a magyar nemzeti kultúra, és nem azért, mert jobb vagy rosszabb lenne bármely más kultúránál, hanem azért, mert a miénk” – hangoztatta, és úgy fogalmazott, a nemzet válságállóságának zálogai a végvárak. Hozzátette: Debrecen ma már egyszerre régióközpont és végvár, és emiatt a Déri Múzeum helytörténeti kiállítása sem lehet értéksemleges.
Fontosnak nevezte a debreceniséget, a múlt és jelen viszonyával kapcsolatban pedig hozzátette: „ha megtámasztja a jelent a múlt, akkor a jövőnek is helyes irányt adhat.”
A kuratóriumi elnök a jövő tervezésében sokkal fontosabbnak nevezte a rációnál az akaratot, valamint a szülőföld és a haza szeretetét. Szerinte, ha megtörténik, hogy az új debreceni helytörténeti kiállítást a szívével látja a látogató, akkor debrecenivé válik, bárhol született.
Cservenyák László, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének alelnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarországon több mint 800 muzeális hely van, ebből mintegy 140 múzeumi rangot elért kiállítóhely. Szövetségüknek jelenleg 120 tagja van, köztük jelentős Kárpát-medencei magyar múzeumok, ezáltal az egyetemes magyar kultúrát képviselik. A szakember szerint új formákat kell találni a látogatókkal való kommunikációhoz, ezt is segítette a Magyar Géniusz Program, amelynek forrásaiból több mint száz múzeum részesült.
Papp László, Debrecen polgármestere azt mondta, a háborúkkal megterhelt, identitásválság sújtotta Európában reménységet mutató, másoknak is erőt adni képes magatartást jelent a saját múltunkkal, történelmünkkel, kultúránkkal foglalkozni. A városvezető szerint ez a mentalitás, a megmaradásra törekvő, önazonosságot erősítő gondolkodás az elmúlt évszázadokban mindig meghatározó volt Debrecenben. Az identitásőrző törekvés ugyanakkor mindig összefonódott a megújulással Papp László szerint.
Angi János, a Déri Múzeum igazgatója elmondta, hogy az új, 250 négyzetméteres kiállítótérben hét fejezetre osztva mutatják be a Cívisek világát. Fontos szempontnak nevezte, hogy az új állandó tárlat reprezentálja a múzeum sokrétű gyűjteményének struktúráját, és eddig kiállításon nem szereplő tárgyak is helyet kapnak a bemutatótérben.
Nyitókép: érdeklődő a Cívisek világa című állandó kiállításon a debreceni Déri Múzeumban június 21-én. Fotó: Derencsényi István MTI
