Csak azt tudom, hogy így jó Interjú Lee Olivérrel, az ÉK gitárosával

Egyéb

Hogyan alakult, hogy a zenélésnél kötöttetek ki? Miképp jött létre az együttes?

A többiek részletes történetét nem ismerem annyira, hogy a nevükben nyilatkozzam, de mindannyian régóta foglalkozunk zenével. A zenekar ötlete az én fejemből pattant ki: ekkor már sok évet töltöttem azzal, hogy más zenéjét játszottam, és megjelent bennem az igény, hogy a továbbiakban inkább a saját dalaimmal foglalkozzam. Amilyen nehéz, olyan könnyű is volt a többiekkel való egymásra találás. Pusztán a megérzésem alapján akartam elhívni az együttesbe az embereket. Két-három évig is vártam erre az intuícióra.

Miért választottad mindehhez az ÉK nevet?

A nevünk a kedvesemmel történő beszélgetések során jutott eszembe. Azt szeretem benne, hogy egyszerű és több jelentése van.

Az első koncert milyen élmény volt a zenekarral? Gondolom, azóta sok minden változott?

Nagyon intenzív élmény volt. Hiába állok a színpadon immáron tíz éve, úgy izgultam, mint a legelső koncertem előtt. Bár, ha jobban belegondolok, sok szempontból ez valóban egy első koncert volt. A kérdéssel, hogy mit szólnak majd a dalainkhoz az emberek, együtt járó félelem és szorongás viszont a színpadra már nem tartott velünk. Az azóta eltelt időben pedig már javarészt az első lemezünket is feljátszottuk: május 15-én, azaz most pénteken a Fészek Kulturális Központban lépünk fel, kíváncsi vagyok, milyen lesz ezzel a tapasztalattal a hátunk mögött játszani.

A Cseh Tamás Program eredményeképp új számokat, videoklipet kell készítenetek: úgy tűnik, ezzel ezek szerint remekül haladtok.

Igen, a lemez nagyobb részét már feljátszottuk, a dalok hamarosan elnyerik a végső formájukat, vagy legalábbis azt, amelyben már ki merjük őket a kezünk közül a nagyvilágba engedni. Egy időben, egy térben játszottunk, ahogy szoktunk. Ezt érezzük a helyzetünkben a legigazabbnak. Vasti (Vastag Gábor) és Pásztor Simi (Anna and the Barbies) nagyon sokat segítenek a munkálatokban. Olyan a hangulat a stúdióban, amilyet csak a legmerészebb álmainkban mertünk elképzelni. A videoklip majd ezután következik. Jobb egyszerre egy dologgal foglalkozni.

Nem gondolkoztatok még róla, hogy kihasználjátok a közösségi oldalak adta lehetőségeket zenétek népszerűsítésében?

De igen: eleddig egy Facebook-oldalig jutottunk, amit igyekszünk frissíteni. Nem én vagyok a brandépítés szobra, a zene érdekel. A zenénk népszerűsítéséhez elsősorban maga a zene kell, most itt tartunk.

Vannak zenekarok, akiket mindannyian nagyon szerettek? Kik voltak hatással zenei stílusotokra?

Ó, igen! Vannak. Picasso szerint a művészet tolvajlás. De sose lenne vége ennek az interjúnak, ha elkezdeném a felsorolást!

Mentorotok Szabó Áron lett: ő hogy tudja segíteni a munkát?

Ő egy remek, jószívű és nagyon jó kommunikációs érzékkel megáldott ember, aki ért a szakmájához. És még lelkes is! Nagyon sokat segít, jó tudni, hogy velünk van!

Mi lenne a legfőbb cél, amit a jövőben el szeretnétek érni?

Ez a kérdés mindig felébreszti a válaszadó összes énjét. Én most csak azt tudom, hogy így jó. Bepakoltam, mindenem megvan és nagyon hosszú útra vagyok kész a barátaimmal: alig várom, hogy induljunk!