A kultúráért és innovációért felelős miniszter beszédében rámutatott: a magyaroknak tiszteletben kell tartani a múltat, ismerni az örökségüket és megszerezni a legmodernebb tudást, mert csak akkor maradhatnak versenyképesek a Kárpát-medencében. A miniszter felolvasta Széchenyi István Kőrösi Csoma Sándor haláláról írt gondolatait is, melyben a legnagyobb magyar intette kora gazdagjait, hogy vegyenek példát a székely tudósról.
Hangsúlyozta, hogy Kodály és Bartók népe vagyunk, akik a Kárpát-medence összes népének a zenéjét gyűjtötték, és azt kívánta, hogy a magyarokhoz hasonlóan a Kárpát-medencében élő összes többi nép is találja meg azt a szellemi jelenséget és lelki örökséget, ami az övé. Tapasztalják meg azt a nagylelkűséget is, hogy lehet együtt élni, el kell fogadni azokat, akikkel ezer év köt össze itt, a Kárpát-medencében. A magyarok feladata pedig, hogy Kőrösi Csoma Sándor elszántságához, Széchenyi István emelkedettségéhez és Babits Mihály okosságához híven gyarapítsák és továbbadják kultúrájukat, hogy 1100 év múlva is legyenek boldogan élő, gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos magyarok a Kárpát-medencében – mutatott rá a miniszter.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezte háromnapos rendezvény fáklyás nyitóünnepségét a 33 éves hagyományhoz híven a kovásznai művelődési ház előtti parkban, a Csoma-szobornál tartották. A megjelent vendégeket és helyieket Gyerő József polgármester köszöntötte, aki emlékeztetett arra, hogy Kőrösi Csoma Sándor a könyvek, a tudás, a szellemi haladás révén tett egyedül többet, mint kora hadseregei. Ma is könyves kapocsemberekre van szükség – hangsúlyozta.
Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke az évente megrendezett Csoma-napok mellett a dolgos hétköznapok fontosságát hangsúlyozta, mikor mindenki teszi a dolgát, ahogy Csoma is tette; a kitartás, a helytállás az ő útjának a követése. Napjainkban, az elvándorlás korában különösen aktuális a Háromszék védjegyének számító Kőrösi Csoma Sándor példája, hogy miként lehetett külföldön is hazafi, hogyan válhatott az idegenben szerzett tudása a nemzet javára, és hogyan maradhatott haláláig székely-magyar – mondta.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által szervezett rendezvénysorozat csütörtökön tudományos konferenciával kezdődött Csomakőrösön, délután pedig a Kádár László Képtárban képzőművészeti tárlat nyílt, valamint átadták a Szentimrei Judit- és a Kőrösi Csoma Sándor-díjat. Pénteken emlékünnepséggel folytatódik a rendezvény, majd szombaton a csomakőrösi református templomban és a Csoma-emlékházban zárul, ahol átadják a Csoma-emlékérmet az egyesület alapítójának és örökös tiszteletbeli elnökének, Gazda Józsefnek sok évtizedes közösségépítő és közéleti munkásságáért.
Fotó: Kátai Edit/MTI
