Éves közgyűlést tartottak a Magyar Művészeti Akadémián

Kultpol

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) feladata, hogy bármilyen fizikai, lelki és szellemi egzisztenciális fenyegetés árnyékában is őrizze a zsidó-keresztény, a görög és a római hagyományokat. Erről Csák János beszélt szerdán az MMA éves közgyűlésén mondott köszöntő beszédében a Pesti Vigadóban.

Budapest, 2024. május 15.
Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) éves közgyűlésén a Pesti Vigadóban 2024. május 15-én.
MTI/Hegedüs Róbert
Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Magyar Művészeti Akadémia éves közgyűlésén a Pesti Vigadóban

A kulturális és innovációs miniszter kiemelte: az MMA a magyar életvilág egyik legfontosabb intézménye, amelynek eddig befutott pályája azt mutatja, hogy az ezzel járó felelősséget magáénak érzi.

„Az MMA-val a kormánynak szerves, egymás szuverenitását tiszteletben tartó, de alkotó, a nyugati civilizáció tovább élését segítő együttműködése alakult ki” – hangsúlyozta Csák János.

A miniszter arról beszélt, hogy a nyugati civilizáció jelenleg a fizikai, lelki és szellemi fenyegetettség állapotában van, és emiatt különösen fontosnak nevezte, hogy július 1-jétől fél éven át Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.

Csák János Turi Attila MMA MTI.jpg
Csák János kulturális és innovációs miniszter és Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke az akadémia éves közgyűlésén a Pesti Vigadóban

„A demokrácia, a jogállam és az individuális szabadság alapvető európai értékek. Amikor a közelgő magyar EU-elnökség kapcsán most Brüsszelben jártam, felvetettem minisztertársaimnak, a demokráciába belefér-e, hogy tiszteletben tartjuk minden nép és nemzet választáson hozott döntését, illetve a jogállamba belefér-e, hogy a törvényeket ugyanúgy alkalmazzuk minden tagországban, de csupa mismásoló választ kaptam. Azt is felvetettem, hogy ha nincsen alkotmányos szabadság, akkor hogyan tudja az egyén megvédeni magát. Tiszteletben tartjuk-e a nemzetállamokat, a parlamenteket és szuverenitásukat?” – tette fel a kérdést Csák János.

Szerinte ha Európában definiálni sem tudjuk, mit értünk egyes közös értékek alatt, akkor visszaélés történhet a joggal, „ezt látjuk abban a szabadságharcban, amelyet mi, magyarok a nyugati civilizáció alapértékeiért folytatunk”. Úgy vélte, a fizikai, lelki, szellemi fenyegetések elleni küzdelemben fontos szerepet játszanak Magyarországon az iskolák, az egyházak, az akadémiák, elsősorban pedig a család.

Csák János szólt arról, hogy az Európai Unió országai húsz évvel ezelőtt még 28 százalékát adták a világ GDP-jének, ám ez az arány napjainkra 16 százalék körülire csökkent, ami óriási csapás a versenyképességnek. „A magyar kormány jelenleg a GDP 1 százalékát fordítja kultúrára, az EU-ban ez csak 0,5 százalék. Nagy harc folyik az unión belül, érdemes-e a kultúrára, művészetekre pénzt adni, de Magyarország ebben élen jár és bajnok.”

Babits Mihályt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy létezik egy jellemzően magyar szellem, világszemlélet, tudás, észjárás, és ebből alakul ki a kultúránk.

Fotók: Hegedüs Róbert / MTI