Az Othello Gyulaházán című előadást Ön fogja hangosítani ma a Thália Színházban. Hogyan zajlik a munka?
Ketten dolgozunk a darab hangosításán, amire azért van szükség, mert 12 mikroportot helyezünk fel a színészekre, így valakinek lent a színpadnál kell figyelnie ? ő a padlós ?, míg a másiknak a keverőállás mellett kell ülnie. Az Othello Gyulaházán esetében én ülök a pult mögött, a kollégám pedig a színpadnál segít.
Mindig két emberre van szükség?
Általában igen, csak akkor elég egy, ha nincs mikroport, vagy ha mindössze egy-két mikroportot kell az előadáshoz használnunk, hiszen azt a darab előtt a ?táblás? is fel tudja tenni a színészekre, majd felmegy, és a pult mellett végzi a dolgát.
Ezek szerint körülményes mikroporttal dolgozni?
Azt mondanám, hogy nehezebb, mint sima dinamikus mikrofonnal, mert a mikroport nagyon érzékeny, könnyen begerjed, és akkor megszólal az a jó kis fülbemászó sípolás. Ha viszont megszokja az ember azt, amivel dogozik, akkor onnantól nehéz hibázni.
Milyen egy jó előadás a hangosító szemszögéből?
Természetesen mindig mindennek flottul kell működnie, mert ha valami probléma van, az rögtön hallatszik ? ebből a szempontból tehát reflektorfényben vagyunk. Elég egy apró baki, és azt mindenki azonnal megjegyzi. Ha minden rendben van, és szépen lemegy a darab, akkor senkinek sem tűnik fel a munkánk.
Az Othello Gyulaházán kapcsán előfordult valamilyen probléma?
Nem, főleg azért, mert ez fél-playback, nincs élő zenekar, a dalok, a zenei alapok cd-ről szólnak. Ha élő zenekar van, az nehezebb, mert ott minden hangszeren van egy mikroport vagy mikrofon, így a zenekarra is legalább annyi figyelmet kell fordítani, mint a színészekre. Tudni kell azt is, hogy a mikroportos daraboknál a kis kapszulát ráragasztjuk a színész fejére, amit viszonylag könnyen tele tudnak izzadni, és akkor egy deka hang sem jön ki belőle ? ennyi probléma előfordulhat. Ezért van a színpad szélén a kollégám egy levegőspray-vel, és amennyiben gond van, ahogy lejön a színpadról a színész, megpróbálja kitakarítani a kapszulát. Ha szükséges, akkor kicseréli a mikrofont.
Másik darabnál történt esetleg apróbb malőr?
Általában a főpróbahéten kiderül, hogy mire kell figyelnünk. A problémákat folyamatosan megoldjuk, így mire bemutatjuk a darabot, minden simán megy.
Érdekességként elmondhatom, hogy tavaly A kéz című darabunkban a főszereplő két portot használt, mert folyamatosan izzadt, és az egyik eszköz ennek következtében tönkre is ment, de szerencsére ott volt a másik, így a néző észre sem vette, hogy valami hiba történt.
Milyen egy idegen színházban hangosítani?
Kicsit több dolgunk van egy idegen hangrendszeren, mert a kaposvári színházban digitális pultunk van, ahova a próbák során folyamatosan mentettük el a beállításokat, így ott már a komplett darab megvan, amit előadás napján csak elő kell hívni. A hangosítás tehát együtt épül fel az előadással.
A Tháliában annyival több a munkám, hogy ott teljesen más rendszerű pult van, amit vagy fel kell programoznunk az előadás előtt, vagy pedig analóg módon kell csinálnom egy layer-ből: húznom-tolnom kell a potmétereket. A kollégám, aki a színpadnál segít, ugyanazt fogja csinálni, mint Kaposváron.
Mennyire érintkezik próba, előadás alatt a színészekkel?
Csak a padlós van közvetlen kapcsolatban a színészekkel, hisz ő ragasztja rájuk a mikroportot.
Szükséges valamilyen zenei múlt ehhez a szakmához?
Zenei előképzettség nem ? persze, soha nem hátrány ?, csak jó fül és némi zenei ízlés kell, hogy arányaiban minden jó legyen, gondolok itt arra, ha éppen egy zenekart kell hangosítani.
Egy évadban hány darabban dolgozik?
Évi négy-öt darab jut mindegyik hangosítónak, ha padlózni is kell, akkor ehhez még hozzájönnek azok az előadások is.
Szíjjártó Anita
Fotók: Csiky Gergely Színház, Kaposvár
