A Nyári nyomozás sikere után sokan várták, hogy Lipták Ildikó elkészüljön a folytatással. Ez a regény ugyan nem kapcsolódik az előzőhöz, mégis ugyanazzal az ismerős finomsággal és érzékenységgel találkozunk, mint a szerző korábbi történetében. A főhős most Lilla, akinek a nevelőapjától kapott tavaszi kabátja nem várt események sorát indítja el.

Lilla tipikus kamaszkori helyzetekbe kerül, amelyekben meg kell találnia önmagát, fel kell ismernie a szerepeit. A bandázások, a fiúzás, a családi események nemcsak neki tartanak tükröt, hanem egyszeriben azokat is más megvilágításba helyezik, akikkel a mindennapokat tölti. 

A főhős nagyon érzékeny és intelligens, reflektált figura, aki a saját nyelvét is folyamatosan megkérdőjelezi. Lipták Ildikó elmondta, hogy ezt a kamasznyelvet újra és újra meg kellett teremtenie, hogy ne hasson mesterkéltnek. „Annyi kompromisszumot engedtem meg magamnak, hogy a belső monológok emelkedettebbek lettek, mert úgy gondolom, hogy az ember fejében a reflexiók szofisztikáltabbak, mint a verbális kommunikáció.” 

A kötet borítója
Forrás: csimota.hu

A dialógusok azonban lekövetik a kamasznyelvet. A szerzőnek nem volt nehéz dolga ebben, hiszen a saját gyerekei és a tanítványai révén (Lipták színész-drámatanár) is találkozik ezzel. „Arra azonban figyelnem kellett, hogy ne teljes egészében másoljam le ezt a nyelvet, azt a diákok nem veszik jó néven.” Szerinte egy kamasz sem egy könyvben, sem a színházban nem várja el, hogy a hasonló korú szereplők a saját hangján szólaljanak meg, ez nem szükséges az átélhetőséghez. A tizenévesek beszéde ezért sem a valós nyelv lemásolása, hanem annak egy átirata lett.

A szerzővel, Lipták Ildikóval és Jásdi Juli illusztrátorral Borbáth Péter író beszélgetett
Forrás: Facebook

Lipták színpaddal, színpadi terekkel és tárgyakkal foglalkozik a munkája során, ami ezt a szöveget is befolyásolta. A regényben sokszor feltűnnek szimbolikus tárgyak, egy váza, ami tulajdonképpen urna, a bőrkabát, valamint a kanapé, ami az osztályon belüli térnyerés jelképeként működik a történetben.

A szöveg nagyon képszerű, emiatt színpadon és filmként is működhetne ez a történet. Lipták írás közben is egy filmet látott maga előtt. A drámai szituációk, az egymásnak feszülések miatt adekvát, hogy más műfajban is működne ez a mese. „Sokkal inkább, mint az előző regényem, a Nyári nyomozás, aminek a nagy része belső monológ” – teszi hozzá.

Liptáknak vannak felnőtteknek szóló írásai is, de az ifjúsági regényeiről is elmondható, hogy igen erős élettapasztalatot közvetítenek. Kemény történetek és nehéz háttérsztorik elevenednek meg benne. A szereplők mindegyike cipel valamilyen súlyt. „Természetesen ezek az én élettapasztalataim – mondja Lipták –, de ez nem jelenti azt, hogy személyesen éltem át ezeket vagy szenvedő alanya voltam ezeknek. Sokszor csupán szemtanúként találkoztam az eseményekkel, amelyeket aztán felhasználtam.” Hozzátette: ő jellemzően az embereken azt figyeli, amikor hirtelen rossz lesz nekik, amikor elvesznek a világban, amikor lesz valami, amit nem mondhatnak el vagy nem tudnak elmondani. 

Lipták Ildikó
Fotó: marczi.hu

A könyv azonban mégsem lesz szomorú és nyomasztó. Ezeket a nehéz helyzeteket kínos vagy humoros megoldásokkal oldja fel a szerző. Sok megmosolyogtató szituációt találunk a szövegben, ezek akkor jönnek elő a legjobban, amikor a főhős a szavakkal kezd el játszani. Borbáth Péter író szerint ennyiben hasonlít ez a regény Nádas Péter  Világló részletek című könyvéhez. Ahogy a szereplő ott is állandóan azon kattog, hogy melyik szó mit jelent, Lilla is mindig elgondolkodik azon, hogy a nyelv jelentése olykor mennyire esetlegesen működik. 

Ezek a nyelvi játékok főként a belső monológokban vannak jelen. Ezzel szemben a külvilágban a főhős rengeteg olyan témával találkozik, amiről nem beszélhetnek, emiatt folyamatosan küzd a nyelvi megformálással. 

A Jásdi Juli illusztrálta kötet rajzai kicsit direktek, kicsit elvontak, jól leképezik a hétköznapi, mégis kicsavart helyzeteket. Az illusztrátor elmondta, hogy törekedett is arra, hogy a rajzokkal a főhősben zajló nyelvi játékokat is megmutassa. 

A Csimota Kiadónál megjelent könyvet a 10+-os korosztálynak ajánlják. Szerkesztői Tsík Sándor és Csányi Dóra.

A nyitókép forrása: Tirachard Kumtanom/ Pexels