A Kerekes Band a jelenlegi felállásban eltöltött öt éve alatt elérte azt, ami rajta kívül eddig csak egy magyar előadónak sikerült: a legelismertebb brit világzenei magazin, a Songlines 2006-ban beválasztotta az év legjobb világzenei albumai közé a Pimasz című lemezét, amely idén kiérdemelte az aranylemez státuszt. Alighanem mesébe illő sikernek lehetünk szem- és fültanúi, hiszen az 1995-ben még kizárólag autentikus gyimesi és moldvai népzenét játszó fiúk új, általuk csak "ethno funkként" aposztrofált zenei stílusukkal szinte egy csapásra váltak a - nem csak magyar - zenei élet meghatározó figuráivá.
A Kerekes Band sokak szerint korszakalkotónak is nevezhető műfaji újítása, hogy az autentikus magyar népzenét a funk, jazz, rock, a drum and bass és a dub műfajokkal elegyíti. De nem esnek át a ló másik oldalára: a furulyás Zsombor nem komplett csikósfelszerelésben engedi szabadjára a virtuóz dallamokat, öltözékében csupán egy betyárkalap jelzi az általuk képviselt műfaj különleges esszenciáját. A zenekar átütő ereje és természetessége éppen azért tud működni, mert nem a "Tavaszi szél vizet áraszt..." vagy a "Béreslegény" című örökzöld nóták technósításával, matyó hímzéses pendelyben próbálnak meg valami "nagyon magyart" létrehozni. Zsombor - aki népzenész múltja dacára meggyőződéses Jimi Hendrix-fanatikus - elmondta: a népzenészek általában nagyon szeretik Hendrixet, csak ez nem látszik a zenéjükön - szemben a Kerekes sikeres kombinációjával. Hangzásuk egyediségét éppen a kompaktság adja: a népzene és a különböző populáris műfajok egymásba fonódva, egymástól elkülöníthetetlenül jelennek meg.
Az A38 színpadán megdöbbentő élmény látni, hogy egy furulyaszóló is képes megőrjíteni a közönséget: Zsombor és a brácsás Csarnó Ákos éppen úgy reagálnak egymás rezdüléseire a reflektorfényben, mint két vérbeli rockzenész egy gitárkettős során, a koboz (Námor Csaba) némileg rusztikus hatása pedig egy pillantás alatt foszlik szét a basszusgitárral (Kónya Csaba) alkotott briliáns kettősben.
A különböző zenei stílusok ötvözése a hagyományőrző népzenészek körében eléggé felemás fogadtatásra lelt. Öt éve, hogy a Kerekes letért a népzene jól kitaposott ösvényéről, de a zenekar tagjai úgy érzik, már nem kell magyarázkodniuk. "A zene benne volt a hét szabadművészetben, miért ne lehetne vele azt kezdeni, amit akarunk?" - érvel Zsombor.
A zenekar kezdetben a táncházmozgalom keretein belül bontogatta szárnyait. Most is havonta tartanak táncházat Egerben, de vannak, akik azt hiszik: azért hagytak alább az autentikus vonallal, mert már nem tudják úgy játszani a népzenét, ahogy kellene. Ám ők ezt korántsem így érzik. Éppen erre volt jó a második, mestereikkel, Tímár Viktorral és Jánossal közösen kiadott lemez, amely színtiszta gyimesi népzenét tartalmaz. Ezzel azt is bebizonyították: senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy kisujjukban van a műfaj.
Viktor rávilágít: nem foglalkoznak a hagyományos népzenei prédikátorokkal, hiszen a jazztől kezdve a rockon át a metálig minden műfajnak megvoltak mindig is a maga nagy "megmondói", akik ellenerőként közvetve éppen azt támogatták, ami ellen felszólaltak. "Minél több fiatal fog zenével foglalkozni, annál nehezebb lesz ezt az egészet egy mederben tartani, mivel sokan népzenei buliban múlatják az időt egyik nap, másnap meg bemennek egy drum and bass buliba" - mutat rá a stíluskavalkádra. Ahogy ő fogalmaz: nem lehet letagadni, hogy a generációjuk Dr. Albanon és sulidiszkókban nőtt fel, amit cseppet sem szeretnének véka alá rejteni - mert nem is lehet. Nem utasítják el a populáris kultúra eszközeit. Pimasz-albumuk címével csináltattak női pólókat; "nem kell angolul kiírni valamit ahhoz, hogy vagány legyen. Egy eltalált magyar szó épp annyira önmagáért beszélő szimbólum, mint a betyárkalap"- fogalmaz Viktor.
És hogy a szakma mit szól a bandához? "A mérvadó zenei lapok mind rábólintottak az albumra" - mondja mosolyogva Viktor. Szinte meg sem lep, hogy "vigyázó szemét" már Amerika is a Kerekes Bandre vetette: most folynak ugyanis az előkészítő munkák egy esetleges New York-i lemezszerződésről vagy turnéról, bár konkrétumokat egyelőre nem lehet tudni.
A legemlékezetesebb fellépéseik közt emlegetik a Művészetek Palotájában 2007 júniusában adott koncertjüket, de nem kevésbé közel áll a szívükhöz az a szülővárosukban, az egri Egal Klubban adott koncert, ahol szó szerint "még a csilláron is lógtak". A Sziget fesztivál meghatározó élmény a zenekar számára: a sors fintora, hogy a frontember Zsombor utólag, egy internetes videó révén szembesült azzal, hogy milyen óriási, tomboló tömeg volt kíváncsi aznap este a koncertjükre. Működésük egyszerre missziós tevékenység, örömzenélés és feladat, hogy eljuttassák a magyar népzenét azokhoz is, akik nem ismerik behatóan a műfajt.
A Kerekes Band olyan friss energiával gazdagítja a magyar világzenei éra szerintük sokszor szentimentális, leültetős attitűdjét, amitől a minőségi zene - a mostanában igen divatos, balkáni tört ritmusok mellőzésével - a táncoltató szórakoztatás eszközévé válhat.