Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára visszautalt a 2,5 éve kollégáival közösen megfogalmazott kérdésre: ?Hogyan tud hozzájárulni a közösségi művelődés Magyarországon 2015-20-ban a társadalmi és gazdasági fejlődéshez?? Majd leszögezte, nagyon fontos, hogy a szakemberek visszanézzenek az ország történelmébe és a gyökereket a reformkorban, a kiegyezés és a századforduló idejéről keressék. Mindenkinek rengeteg kérdést kell megfogalmaznia a saját szakterületén. Lényeges, hogy jó kérdések legyenek ezek, ha pontos válaszokat kívánunk kapni. Például mi a kulturális alapellátás feladata egy nagyvárosban, egy peremkerületben, egy kisvárosban, egy falun vagy egy zsáktelepülésen? Figyelni kell azokra a településekre, amelyet elhagynak a fiatalok és magas a munkanélküliség rátája. Érdemes innen elindulni, hiszen mindenhol más-más feladatokkal kell szembesülnünk ? fejtette ki a helyettes államtitkár.
Az olyan településeken, ahol jelenleg a közösségi életnek semmi nyoma nincs, de a gyökerek még a ?20-as, ?30-as évekre visszamenőleg megtalálhatók, kifejezetten nagy feladat vár. A közösségi művelődés a beágyazandó alap, ezt kell a szakmának tudatosan fejleszteni. Teljesen más szerepekről van szó ott, ahol megszűntek, ahol alakulnak, és ahol aktív tagok képviselik az adott közösséget, és ez más módszertant, illetve szakmai kihívást jelent. A cél, hogy minél több helyen aktív közösség formálódjon. Azonban nemcsak a kultúra szempontjából, a gazdaság oldaláról is fontos a közvetítés ? hívta fel a figyelmet.
Závogyán Magdolna kiemelten fontosnak tartja a leszakadó rétegek támogatását, egyféle igény generálását arra, hogy eljussanak könyvtárakba, kiállításokra és színházakba. Emellett a művelődést szolgáltató intézmények, a helyi önkormányzatok és civil szervezetek összefogását, szerves egységgé képződését jelölte meg feladatként.
Fotó: Csákvári Zsigmond
