Cselőtei László: Hiszek a mecenatúrában

Először is tisztázzuk a szervezeti összefüggéseket. Cselőtei László zeneipari szakember – aki nem mellesleg a magyar metalzene jövőre negyvenéves bibliája, a Hammerworld magazin alapítója és vezető szerkesztője is –, vezeti az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumát. A kollégium égisze alatt működik a Hangfoglaló Programiroda – amely tevékenységeinek lebonyolításáért a Petőfi Kulturális Ügynökség felel.

A Kollégium klubtámogatási pályázata kiemelt jelentőségű a fővárosi és vidéki, sőt határon túli klubok és koncerthelyszínek működése és fennmaradása szempontjából. Ezért a Kollégium és a Programiroda megbízásából a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. készített egy anonim, feltáró kutatást arról, hogy mi nehezíti meg, és mi könnyítené a klubok és művházak helyzetét.

A felmérésből kirajzolódó kép nem volt meglepő, viszont felvetett néhány kérdést. Az alapkérdés természetesen itt is a pénz.

Cselőtei László kiemelten fontosnak tartja az NKA szerepét ebben a történetben. Négy éve vezeti a Hangfoglaló Kollégiumot, ami évente nagyjából 850 millió forintból gazdálkodik. Ez az összeg, amit pályázati úton szétoszthatnak, és ami az Artisjus üreshordozó bevételeinek bizonyos százalékából kerül a kollégiumhoz. Ez mindjárt fel is vet egy érdekes összefüggést, hiszen a kis klubok üzemeltetői – ahol eseményenként sokszor csupán tízes nagyságrendű az eladott jegyek száma – azt szeretnék, hogy ne kelljen jogdíjat fizetniük az Artisjusnak. László elárulja, hogy folyamatos egyeztetés folyik a szakmában arról, hogy milyen arányú, mértékű legyen ez a befizetési kötelezettség. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a mostani helyzetben a kisebb klubok számára nagy terhet jelent minden ilyen jellegű kiadás.

Arra a kérdésre, hogy miként zajlik a rendelkezésre álló éves keret szétosztása, a kollégium vezetője részletes választ ad:

„Amint megérkezik a keret az NKA-hoz, és a felhasználásáról dönt az NKA bizottsága, általában az ősz folyamán kiírjuk a pályázatokat. Idén – rajtunk kívül álló okok miatt – némi csúszásban vagyunk, de két felhívást már közzé tudtunk tenni. Az egyik egy alkotói pályázat volt – egyébként az NKA és az Artisjus közös kezdeményezésére meghirdetett – a Magyar Dalszerzés Éve alkalmából, a másik pedig az induló és kezdő előadóknak szóló, tehetségkutató jellegű pályázat. Heteken, akár napokon belül a többi pályázatunk is meg fog jelenni.”

Tizenhat buli fér bele

A pályázatokat a kollégium tagjai bírálják el. A megítélt összegeket igyekeznek úgy csoportosítani, hogy mindig az adott időszak legfontosabb témáit támogassák.

„A klubtámogatás most kiemelt ügy nálunk, ezért ide extra erőket koncentráltunk. A lehetőségeinkhez képest évről évre igyekszünk emelni is a pályázatonként megkapható összeget.

– konkretizálja a számokat a kollégium vezetője.

Ennél a pontnál visszatérünk a felmérésre, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az NKA-támogatás létfontosságú a koncerthelyszínek működésében. Ugyanakkor önmagában nem biztosítja azt. A szakember leszögezi, hogy igyekeznek a hátrányokat kompenzálni, majd sorolni kezdi az alapvető szempontokat:

„Ez nagyon bonyolult kérdés, mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el ezt a tanulmányt. Egyes részletei evidenciáknak tűnnek, de összességében nagyon jól megmutatja, milyen kihívásokkal küzd jelenleg a hazai klubrendszer. Nem mindegy, hogy fővárosi, vidéki vagy határon túli klubról beszélünk. Mások a problémáik a kicsiknek, mint a nagyoknak, és az is lényeges, hogy művelődési ház jelleggel funkcionál-e az intézmény, tehát van-e mögötte valamilyen önkormányzati vagy állami finanszírozás, illetve teljesen magánpénzből, magánerőből működik. Az sem mindegy, hogy az országnak melyik részén található a klub, mert vannak régiók, ahol magasabb az egy főre jutó átlagos jövedelem, tehát az érdeklődők könnyebben vesznek jegyet egy eseményre. Figyeljük azt is, hogy egy klub mennyire van közel egy másikhoz, tehát milyen régiót, milyen körzetet fed le, mi a vonzáskörzete. Az NKA-támogatás lényege az, hogy lehetőleg mindenki létrehozhasson olyan rendezvényeket is, amelyeket enélkül nem tudna megvalósítani.”

Itt felébred bennem az ördög ügyvédje, meg is kérdem, hogy miért érdemes egy olyan szórakoztatóipari rendszert támogatni, amely képtelen önmagát fenntartani. Miért ennyire fontosak a klubok? 

Cselőtei László számára evidens a válasz: „Egyrészt azért, mert meggyőződésem, hogy mindenki számára fontos a szellemi táplálék. Másrészt a legelterjedtebb szórakozási forma, amit az emberek naponta fogyasztanak, a könnyűzene.

– Miért fontos az, hogy az undergroundból is fel tudjunk emelni zenekarokat, akik adott esetben egy ideig kis közönséghez szólnak? – teszi fel a költői kérdést a szakember, majd meg is válaszolja:  „Mert belőlük lehetnek azok, akik majd eljutnak az arénákig. Az NKA induló előadói pályázati rendszere minden évben kitermel egy-két olyan produkciót, amelyek később meg tudják tölteni az igazán nagy koncerthelyszíneket, mint például a Budapest Park. Tehát országos szinten népszerűek, sok emberhez tudnak szólni. És igényes zenét csinálnak.”

Kis közönség előtt is játszani kell

Aztán a klubhálózat jelentőségével folytatja:

„A Hangfoglaló Kollégium pályázati koncepciója arra épült, hogy ezek a fiatal tehetségek a későbbiekben is támogatáshoz juthassanak. Az induló előadói pályázat a startnál nyújt segítséget, a klubtámogatási rendszer pedig abban segíti őket, hogy eljuthassanak olyan helyekre, ahol piaci alapon még nem tudnának bemutatkozni, mert kevés fizető nézőt vonzanak.”

Visszatérve a klubokra és művelődési házakra, a szakember azt is nagyon fontos szempontnak tartja, hogy az ország lakosságának kétharmada, amely vidéken lakik, helyben is hozzájuthasson a megfelelő, igényes szellemi táplálékhoz.

„Egyszerűen lakosságmegtartó hatása van annak, ha vidéken is létezik élő, pezsgő kulturális élet. Ne kelljen felutazni Budapestre, ha valaki színházba akar menni, vagy könnyűzenét szeretne hallgatni élőben. Amit egyébként egyre kevésbé tudnak megtenni az emberek, hiszen minden egyre drágább. Tehát az egyik fontos célunk, hogy lokálisan is legyenek jó koncertek, és előkerüljenek a helyi tehetségek.”

Jelenleg már döntési szakaszban van az induló előadók számára kiírt Hangfoglaló pályázat elbírálása – meséli Cselőtei László, aki maga is részt vett a négynapos élő meghallgatáson.  Első körben hanganyaggal lehetett jelentkezni, a munkákat széles körű szakmai zsűri vizsgálta. Ez idén egy hetvenfős testület volt, amelyben zeneipari szakemberek, többek között előadók, menedzserek, koncertszervezők vettek részt. Ők választották ki azt a hatvan produkciót, amelyeket élő meghallgatásra javasoltak. Ebben a szakaszban az online előzsűritől független, ám szintén zeneipari szakemberekből álló, 15 fős zsűri értékel, majd kijelöli a 15 nyertest.

A győztesek idén négymillió forintot kapnak, illetve egy évre melléjük rendelnek egy szakértő mentort is. Vele dolgoznak, ő segít hasznosan felhasználni a pályázaton nyert pénzt lemezfelvételre, videóklipfelvételre, koncertezésre, marketingre. A mentoráltak felügyelet és iránymutatás mellett szerezhetnek tapasztalatot, gyakorolhatják mindazokat a tevékenységeket, amelyekkel a szakmai életük során találkoznak. Az egyik korábbi győztes, a Platon Karataev zenekar frontembere, Balla Gergely a vele készült interjúban részletesen el is meséli, miért fontos ez a lehetőség. 

A kluboknak, ahol a kis produkciók is felléphetnek, az NKA programalapú támogatást nyújt, tehát rendezvények létrehozásában segít. Az NKA vezetése dolgozik azon, hogy több pénzt vonjon be az alapba, amivel növelni lehetne a jelenlegi felhívásokra fordított kereteket, illetve további fontos pályázati célokat lehetne megvalósítani.

Az említett tanulmányban azt is megfogalmazták a megkérdezett klubvezetők, hogy nagy szükség lenne egy normatív jellegű támogatásra is, amivel tervezni tudnának. A szakember is indokoltnak látja az igényt, de arra nézve nincs hatásköre, hogy bővítsék a rendelkezésükre álló összeget. A magánmecenatúra fejlesztésében viszont lát lehetőségeket.

Deres hajjal se felejtsék el, milyen volt a koncerten csápolni

„Hiszek a mecenatúrában. Abban, hogy ebbe a rendszerbe több pénz kerüljön a jelenlegi támogatási rendszeren túl, ami óriási segítség lenne a teljes magyar kultúra számára. Külföldön, főleg a tengerentúlon létezik a kultúrának egyfajta magánszférából történő támogatása. Ennek itt még nem tudott kialakulni a hagyománya, pedig az elmúlt harminc évben már képződött egy olyan társadalmi réteg, amely erre anyagilag is képes lehet. Több olyan generáció is felnőtt, amelynek a tagjai jelentős sikereket értek el az üzleti életben, és adott esetben fiatalként vagy akár most is ők maguk is részei voltak, részei ennek a színtérnek. Szerették/szeretik a pop- és rockzenét, a jazzt vagy bármelyik könnyűzenei műfajt, de akár a képzőművészetet vagy az irodalmat. Rájuk nagyon számítanék, és

Amikor példát kérek, elmondja, hogy a debreceni Campus Fesztivál szervezőit megkereste egy helyi nagyvállalkozó, aki azóta az esemény főszponzora. Bár ő nem az NKA rendszerén keresztül folyósította a támogatást, de tény, hogy egy többmilliárdos bevételű cég kultúra iránt elkötelezett ügyvezetőjeként valóban fontos számára, hogy támogassa a debreceni kultúrát. Tehát létezik ilyen is!

Égig érő áfa, ingyenes összefogás

A másik komoly probléma, ami nehezíti a klubok, előadóhelyek helyzetét, a területre is érvényes 27 százalékos áfa, ami befolyásolja a jegyárakat is. Erre a kérdésre a kollégium vezetője sem tud megoldást, de szerinte is egyértelmű, hogy ezen változtatva olcsóbban lehetne adni a jegyeket, vagy több nettó bevétel képződne a játszóhelyeken, amiből több gázsit lehetne finanszírozni, és jutna belőle az egyéb költségeikre is. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen a fiatalokat vissza kéne terelni a klubok, művelődési házak világába, hogy újra fontos közösségi színterekké váljanak. A Covid óta még erősebbé vált a social média hatása, az emberek egyre kevésbé mozdulnak ki otthonról, elszigetelődnek.

„Ma sajnos teljesen más a fókusz, a közönség jelentős részben virtuális élményeket keres, de szerintem egyénileg és társadalmilag is káros, ha nincs közösségi élet, fizikai kontaktus az emberek között. Szerintem azért is fontos, hogy a klubrendszert támogassuk és fenntartsuk, mert

A szakember jó trendnek tartja, hogy látványosan megnőtt a magyar zenék iránti érdeklődés, hiszen olyan fiatal előadók is arénákat töltenek meg, mint Azahriah vagy Desh, akiket néhány éve még senki sem ismert.

Cselőtei László még egy lehetőségre felhívja a könnyűzenei előadóhelyeket működtetők figyelmét. Mégpedig arra, hogy érdemes lenne egy kicsit összefogniuk:

„Tény, hogy léteznek ellenérdekeltségek, mégsem látom lehetetlennek a szélesebb összefogást. Ha kicsit jobban össze lehetne hangolni ezt a rendszert, az minden szinten javítaná a hatékonyságot. Határozott meggyőződésem, hogy rendkívül fontos az együttműködés és a klubok közötti kommunikáció, ami ráadásul nem is pénz kérdése. Akár kollégiumi feladatnak is szép cél lenne, hogy ezt a párbeszédet elindítsuk vagy fejlesszük.”