Csendes Barát látta először hazánkban a Csendes barátot
Enyedi Ildikó – miután Csendes barát című filmje a velencei filmfesztivál hat díja után Torontóban megtartott észak-amerikai premierjéről hazaérkezett – az ormánsági Sellyén is bemutatta új moziját, hogy annak negyedik főszereplője, a sellyei kastélypark kétszáz éves Ginkgo biloba fája is megnézhesse az alkotást.
A sellyei kastélyparkban található kétszáz éves Ginkgo biloba fának, néhány meghívottnak és a háromezer fős település lakosainak vetítették a filmet az alkalomra installált mozitechnikával, a lehető legjobb minőségben. A vetítés előtt Nagy Attila polgármester elmondta, hogy a fát ezentúl Csendes Barátnak fogják hívni, hamarosan egy réztáblát is felavatnak majd a forgatás és a világsiker emlékére. A budapesti közönség először a Mozinet Filmnapokon láthatja a Csendes barátot október 5-én 19.30-tól a Puskin moziban, országosan 2026 januárjában kerül a hazai mozikba a Mozinet forgalmazásában.
Enyedi Ildikó alkotása három magányos ember találkozását meséli el egy egyetemi botanikus kert közepén álló ginkgo fával, három különböző időben. A filmben a fa több mint egy évszázadon keresztül tanúja a körülötte megfordulók életének, a civilizációs változásoknak.
A film három ember főszereplője, Greta (Luna Wedler – alakításáért Velencében a legjobb feltörekvő színész díját kapta), az egyetem első női hallgatója, Hannes (Enzo Brumm), aki a 70-es évek diákmozgalmai közben próbálja megtalálni a saját helyét és Tony (Tony Leung Chiu-Wai) a középkorú agykutató, aki 2020-ban a campuson rekedt, egyaránt próbál kapcsolatot létesíteni a növényekkel, a tudomány segítségével igyekeznek megtalálni a közös nyelvet velük, hogy megértsék őket.
A magyarországi első vetítésen, Sellyén Enyedi Ildikó elmondta: „Nagyon különleges ez az este, mert ritka, hogy az ember ilyen módon térhet vissza a »tetthelyre«. Napi 14-16 órákat töltöttünk itt el, és izgultunk minden egyes forgatási napon, így most visszatérve megdobban a szívünk.”
A Csendes barát témájához kapcsolódva a vetítés előtt Görcz Andrea audioreaktív bemutatót tartott, amelynek keretében szenzorokat helyezett egy muskátlira és a ginkgo fa néhány levelére. Az interaktív bemutató keretében a nézők segítségével a szenzorok a növények elektromos jeleit hangokká alakították át.
A növények vízhálózatát összekapcsolva a látogatók érintéssel szólaltathatták meg a szólamokat az élőlények vezetőképességét használva. Bera Viktor analóg fotós pedig, a film 1908-ban játszódó jelenetére utalva, fekete-fehér, nagy formátumú portrékat készített a fáról és exkluzív vendégeiről. A vetítés után Veiszer Alinda vezetett Enyedi Ildikóval közönségtalálkozót.
Enyedi Ildikó nem véletlenül választotta a Ginkgo bilobát filmje főszereplőjéül, hisz egy olyan fáról van szó, amelynek a közeli rokonai már 270 millió évvel ezelőtt, a perm korszakban is jelen voltak a Földön. Feltehetően legelték a növényevő dinoszauruszok, majd később pihentek árnyékában a kardfogú tigrisek. Nagyon bonyolult a szaporodása, ennek is köszönhető, hogy a később megjelent növények csaknem kihalásra ítélték, a könnyebben szaporodó fák elvették az életterét.
Az embernek köszönheti a túlélését, néhány példány átvészelt Kínában, innen terjesztették el dísznövényként az európaiak szerte a világon, a 18. századtól kezdve. Mivel kártevői kipusztultak az elmúlt földtörténeti időszakokban, nagyon ellenálló, akár négyezer évig is elél. Bizonyos példányai még olyan pusztításokat is képesek voltak túlélni, mint a hirosimai atomtámadás.
