Az 1934-ben született Jákó Vera már egészen fiatal korától tudatosan készült az énekesi pályára. Tanulmányait az Országos Szórakoztató Zenei Központban végezte, majd Molnár Imre főiskolai tanárnál tanult.
A Magyar Rádió nyilvános hangversenyén 1964-ben debütált, amely különösen rangosnak számított, hiszen akkor még nem voltak elterjedőben a lemezek. Az utánpótlást kereső műsornak köszönhetően vált ismertté, majd a következő években szinte az egész világot beutazhatta. Európa valamennyi országába eljutott, de Dél-Amerikában és Ausztráliában is érdeklődtek iránta. Előadásait a magas színvonalú éneklés és a kitűnő megjelenés jellemezte, amelyek egyben védjegyévé váltak. A magyar nóták éneklésével rendkívüli sikereket ért el.
Korabeli felvétel a művésznőről:
Jákó Vera összesen 18 nagy hanglemezen működött közre, önálló albumát Csendül a nóta címmel jelentette meg, amelyen saját szerzemény is található. Később önálló műsorral 12 magnókazettája és hat videokazettája jelent meg. A művésznő 1985-ben rangos állami kitüntetést vehetett át, a Szakszervezetek Országos Tanácsának díját (SZOT-díj). Többször is szerepelt televízióban, például 1977 szilveszterén közreműködött a Szilveszteri nótaszó című műsorban.
A művésznő 53 évesen hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékére minden évben odaítélik a Jákó Vera-díjat.
Forrás: wikipedia, magyarnota.com
