 |
(MTI) Az idei élő adás különlegessége, hogy a közszolgálati csatorna nézői pünkösd szombatján 20. alkalommal láthatják élő közvetítésben a búcsút. A jubileumra összefoglalóval és kísérő műsorokkal is készül a csatorna. Idén a szentbeszédet Tempfli Imre stuttgarti magyar lelkész mondja.
A Duna Televízió pünkösdi műsorait szombaton a csíksomlyói búcsú közvetítése vezeti be. A hagyomány szerint a csíksomlyói kegytemplom elől indul az úgynevezett kordon a főpapsággal a hagyományos fogadalmi körmenetre. Ehhez csatlakoznak a katolikus iskola diákjai, a székely székek keresztaljái és a világ számos országából érkező zarándokok. A Kis-Somlyó-hegy megkerülésével a Hármas-halom oltárnál veszi kezdetét a búcsús nagymise.
Gazsó L. Ferenc, az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgató-helyettese elmondta: a Duna Televízió programjában kiemelt helyen szerepelnek a vallási programokkal, valamint a nemzeti identitástudattal foglalkozó műsorok, valamint ehhez kapcsolódnak majd a pünkösd ünnepével foglalkozó rádióműsorok és egyéb tematikus adások is.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a csatorna nemcsak vallási, hanem nemzetmegtartó, közösségépítő, a nemzeti identitástudatot megőrző műsorokat is közvetít, a Duna World csatorna segítségével pedig nemcsak a határ menti országok lakossága, de a tengeren túlon élő magyarok is bekapcsolódhatnak a búcsúba a csatorna segítségével.
A jubileum kapcsán rövid összefoglalóval kezdődik majd a műsor, és több program is bemutatja majd a búcsú történetét. Barlay Tamás főszerkesztő elmondta: minden évben készülnek különlegességgel a nézőknek, idén azokat a ? főként egyházi ? iskolákat és diákokat fogják bemutatni, amelyek és akik osztálykirándulásuk helyszínéül és céljául a csíksomlyói búcsút választották.
"1989 után több évszázados hagyomány újult meg. A korábbi regionális egyházi esemény összmagyar üggyé vált" ? emlékezett Balogh Júlia, az első közvetítések megszervezője, szerkesztője. "Munkánkkal talán mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy a csíksomlyói búcsú mára nemzeti üggyé, százezrek, milliók ünnepévé vált" ? fűzte hozzá.
Az Uránia filmszínházban a program szombaton 11 órakor az élő közvetítéssel kezdődik, majd ennek végén az érdeklődők megtekinthetik a Nobel-békedíjas Albert Schweitzer életéről készült filmet.
Az erdélyi búcsújáró helyen már a XV. században összegyűlt a környék népe Mária-ünnepeken. Először a bencések építettek itt román stílusú templomot, majd helyüket a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben bíztatta a lakosságot, hogy segítsenek a templomépítésben, viszonzásul búcsút engedélyezett az adakozóknak. A gótikus stílusban épült templom főoltárának volt dísze a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székely leányarcú Mária szobor, Csíksomlyó legértékesebb műkincse.
Az első búcsújárásra a legenda szerint 1567-ben került sor, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta Csík, Gyergyó és Kászon katolikus népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni.
A templomot 1661-ben a török és tatár betöréskor felgyújtották, tetőzete leégett, de néhány év alatt újjáépítették. A mai nagy barokk templom építését a XIX. század elején kezdték el, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban basilica minor rangot kapott.
Évről évre több százezren gyűlnek össze a legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen.
