A színház vezetői a belvárosi Gaia Hotelben szerdán délelőtt tartott sajtótájékoztatón tárták a nyilvánosság elé a tervezett bemutatókat és az intézmény célkitűzéseit. Cseke Péter igazgató elmondta, hogy a még tartó 2023/24-es évad minden elképzelést felülmúló sikereit nehéz lesz túlszárnyalni, de a teljes társulat azon fog dolgozni, hogy ezúttal is meghaladják önmagukat, hiszen mindig van feljebb, határ a csillagos ég. „Épp ezért alakítottunk ki egy olyan sokrétű kínálatot, amelyben mindenki megtalálja a neki tetsző, látványos, érzelmes, szórakoztató és elgondolkodtató pillanatokat. Mostanra mindenki tudja, hogy Bács-Kiskun vármegye egyedüli nemzeti intézménye a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, amely páratlan elhivatottságával és káprázatos sikereivel kiemelkedik a város művészi intézményei közül, és az országos palettán is előkelő helyet vívott ki magának. Ez a 128 éves színház még ma is képes estéről estére újabb csodákat teremteni, s menedéket nyújtani a mindennapok hangos zaja elől” – összegezte Cseke Péter.
A műfaji sokszínűséget szem előtt tartva a következő évadban bohózattal, krimivel, musicallel, vígjátékkal, operával, balettal, kortárs magyar és külföldi darabokkal és a hagyományokhoz híven gyermek- és ifjúsági színdarabokkal találkozhatnak majd a nézők. „Fontos célunk, hogy minél több olyan darabot mutassunk be a kecskeméti közönségnek, amelyekkel még nem találkozhattak, ezért a 2024/25-ös évadban négy ősbemutatóval és egy magyarországi bemutatóval várjuk a színházkedvelőket. A Magyarországon korábban még soha be nem mutatott előadások között saját szerzemény, kifejezetten a kecskeméti teátrum számára készülő darab, valamit gyermekelőadás is helyet kapott” – mondta el Szente Vajk főrendező.
A Nagyszínház első bemutatója a Ma este megbukunk című bohózat lesz Cseke Péter rendezésében, melyet a Jacobi Viktor, Bródy Miksa és Martos Ferenc nevével fémjelzett Leányvásár című operett követ majd, amelyet a Kossuth-díjas Juronics Tamás rendezésében láthat a nagyérdemű. Mivel még sosem mutatták be hazai színpadokon, így magyarországi ősbemutatónak számít Agatha Christie Az Ackroyd-gyilkosság című szerteágazó történetű krimije, mely Szente Vajk elmondása szerint kissé filmes megfogalmazást kíván, ezért a darab rendezésére Magyarország egyik legkiválóbb filmrendezőjét, Lóth Balázst kérték fel.
Az ősbemutatók sorát egyfajta zászlóshajóként vezeti a Juhász Levente, Szente Vajk és Galambos Attila által írt A trón című történelmi darab, melyet az évad második felében nézhetünk majd meg a nagyszínházi előadások záróakkordjaként.
A Kelemen László Kamaraszínház Szép Ernő Lila ákác című művével indítja az évadot, melyet a frissen kinevezett új művészeti vezető, Kovács Lehel rendez majd. „Ez a szerelmi história a történelem egy igen vészterhes korszakában íródott, amikor Szép Ernő fiatal volt, élni és szeretni vágyott. Ennek a lázas, humanista emberfigyelő szempárnak a csodálatos kíváncsisága fogja áthatni a mi előadásunkat is” – árulta el Kovács Lehel a darabról. Ugyancsak itt tűzik műsorra Claude Magnier Oscar című vígjátékát, melyben a főszerepet Járai Máté alakítja. Izgalmas színházi kísérletnek ígérkezik a Molnár Ferenc szatírája alapján készült kortárs opera, amelynek zenéjét a teátrum karmestere, a korábbi években zeneszerzőként több nemzetközi elismerést kapó Iván Sára szerzi. „Az Előjáték Lear királyhoz egy felvonásban mutatja be egy színház színfalak mögötti életét. A történet szövevényessége, humora tökéletes alapanyag arra, hogy társulatunk méltó emléket állítson Molnár Ferencnek és művének. Az előadás különlegessége, hogy kifejezetten a kecskeméti társulat művészeire, zenekarára, énekkarára, szólistáira íródott. Reméljük, hogy egy olyan opera készül, ahol átélhetjük az olasz vígoperák élményét, melyeknek a dallamait még a cipészmester is fütyülte. Molnár Ferenc munkásságának és életművének szerettünk volna emléket állítani, s büszkék vagyunk, hogy ezt egy operával tehetjük meg” – ismertette Károly Katalin zenei vezető.
A színház balett-tagozata, a Kecskemét City Balett a drámai hangvételű Carmina Burana után egy vígjátékkal készül, Shakespeare műve nyomán A makrancos hölgy című előadással. Barta Dóra, a balett-tagozat művészeti vezetője rámutatott: „A makrancos hölgy egyszerre korhű és korszerű, egy vidám és szórakoztató darab, azonban tágabb és mélyebb értelmezésénél már sokkal inkább tragikumot, mint komikumot idéz a címszereplő története. Shakespeare műve egyszerre vérbő reneszánsz vígjáték sok komédiázási, de egyben drámai lehetőséggel, amelyre már a sikeres Szentivánéji álomban is alkalma volt a balettegyüttesnek. Vidám, látványos, lendületes, ugyanakkor lírai elemekkel is gazdagon tarkított előadás készül a bonyolult lélekábrázolást sem nélkülöző darab táncszínházi változatában.” A kamaraszínházi előadások sorát a Veszedelmes viszonyok című francia színmű zárja, melynek számtalan interpretációja látott már napvilágot szerte a világban. Az eredeti mű egy igazán különlegesnek ígérkező verzióját fogja megalkotni a fiatal rendező, Tárnoki Márk.
A színház harmadik helyszíne, a Ruszt József Stúdiószínház két darabnak ad otthont a következő évadban: egyrészt a Sylviának, Albert R. Gurney párkapcsolati témájú darabjának Scherer Péter rendezésében, valamint egy ősbemutatónak, Háy János A kutyatartó lány című novellájából készülő előadásnak, melyet a József Attila-díjas író kifejezetten a Kecskeméti Nemzeti Színház számára ír majd. „Kulcsfontosságú céljaink elérésében a legjobb választás a kortárs színpadi szerzőkkel való szoros kapcsolat és az új rendezők megszólítása. Egy nemzeti színház számára ez már-már elengedhetetlen kötelesség, hiszen a társulat ezekből a művészi találkozásokból inspirálódhat leginkább” – ezt Sipos Imre, a prózai tagozat vezetője mondta el.
Két gyermek- és ifjúsági előadással is készül a teátrum, melyeket ugyancsak a Nagyszínházban mutatnak majd be: egy szintén „házon belül” íródott mesejátékkal, a Szentkirályfival, melynek szerzői Tóth Kata, a Kecskeméti Nemzeti Színház dramaturgja, valamint Varga-Huszti Máté színművész. Emellett Muszty Bea és Dobay András A kék csodatorta című zenés mesejátéka is megörvendezteti a gyermekközönséget, amelynek bemutatására hosszú évek óta készül a vezetőség. Az eredetileg hangjáték egy szellemes, sziporkázóan jó humorú, de mégis meseszép színdarabbá nőtte ki magát.
A sajtótájékoztatón Cseke Péter igazgató egy személyi változást is bejelentett: a 2024/25-ös évadtól kezdve a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház új művészeti vezetőjévé a társulat életében évek óta színművészként és rendezőként részt vállaló Kovács Lehel lép elő. „Megtisztelő felelősség részt venni egy társulat arculatának és művészi hitvallásának formálásában. Minden erőmmel és tapasztalatommal azon leszek, hogy ennek megfeleljek. Szerintem a jó színház bátor, színes és segít eligazodni a világunk útvesztőjében. A nézői igényeket szem előtt tartva, a művészi útkeresést nem szem elől tévesztve dolgunk színházat csinálni. Én dolgos ember vagyok és kíváncsi – ezt biztosan tudom. Ahogyan azt is, hogy ez egy kiváló társulat tele ugyancsak kíváncsi és dolgos emberekkel. Azt, ahogyan rendezőként és színészként fogadtak, örökre a szívembe zártam. Ahogy a bizalmat, úgy a játékkedvet is. Hálával és köszönettel látok neki ennek az előttem álló izgalmas és embert próbáló feladatnak” – zárta gondolatait az új művészeti vezető.
Fotók: Benkő Emese
