Rodics Eszter, a Csók István Emlékév főszervezője felidézte, hogy az emlékévet a festőművész sírjának megkoszorúzásával kezdték meg, később pedig szobrot is avattak a tiszteletére. Beszédében megemlítette, hogy a vándorkiállítás célja a művész életműve előtt való tisztelgés és a Csók István Emlékév progjaimak, kiállításainak hírül vivése. A tárlat később Balatonfüredre, Keszthelyre, Székesfehérvárra, Győrbe és Pusztakengyelbe is ellátogat ? árulta el.
Az eseményen tiszteletét tette Palotainé Kali Gabriella, a művész jogutódja is, aki évekig élt a Csók család otthonában. Kedves epizódjait és visszaemlékezését érdeklődve fogadta a hallgatóság.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy Csók István kiváló humorérzékkel rendelkezett, szívesen használta például a sáregresi akcentust, a munkát pedig mindig így nevezte: ?föstök?. Saját magát nem is művésznek, inkább mesternek, vagy pikornak tartotta. Utóbbi megnevezés volt számára a legkedvesebb, ugyanis még gyermekkorában nyüzüge kissrácként ragasztották rá a jelzőt, amikor a homokban egy nyírfasszővel is alkotni tudott ? mesélte Gabi néni.
Fotó: Csákvári Zsigmond
