A Masztaba egy 150 méter magas, 300 méter széles, 225 méter mélységű csonka piramis. A hatalmas építmény, amely 3 méterrel magasabb lenne, mint a gízai Kheopsz piramis, az Egyesült Arab Emírségekben állna, valahol Abu Dzabi és Burajmi között, a homokdünék világában. Engedélyt még nem kaptak a felépítésére, de bizakodnak, hogy hamar megadják. A Masztabát 410 ezer egymásra fektetett olajos hordóból állítanák össze, ezeket egy belső szerkezet tartana össze, és a XX. század requiemjét jelképezné.
A tényleges építést 2012-ben kezdenék el, de az előzetes tanulmányokat négy különböző egyetem mérnöktanárai már elkészítették. Mindent milliméterre megterveztek, még a színek elosztását is. Ez utóbbiak egy arab ihletésű mozaikot adnának ki a környezethez való alkalmazkodás jegyében. A Masztabát fák sűrű sora venné körül a homokvihar hatásainak csökkentésére. Christo szerint olyan alkotás lenne, amelynek a világon nincsen párja és ez is az örömet és a szépséget szolgálná, mint a többi művük.
A művészpár terveiről bölcsen úgy gondolkodik, hogy "ha sikerülnek, jó, ha nem, akkor sincs semmi". Eddig 19 tervük valósult meg, 37-re nem kaptak engedélyt. Korábbi terveik látványos rajzai most a barcelonai Joan Prats galériában tekinthetők meg. Közöttük van A folyó felett című, amely még 1992-ből származik. A Colorado állambeli Arkansas folyó egy szakasza fölött akartak kifeszíteni egy újrafelhasználható fémszövetet.
A másik, A kapuk, 2005 februárjában valósult meg, akkor sikerült a New York-i Central Parkban felállítaniuk sáfrányszínű kelmével összekötött 7500 kaput. Huszonhat évig vártak erre a sikerre, de ők a türelem példaképei, mert úgy tartják: elképzeléseik minden fázisa része a műnek. Véleményük szerint A kapuk még szebbek lettek, mint elképzelték, mert két nap után váratlanul esni kezdett a hó és a hatás csodálatos volt.
(Múlt-kor/MTI)
