Csoóri Sándor domborművét avatták

?Azért jöttünk el ma, hogy találkozzunk, de nemcsak egymással, hanem azzal a 22 Fejér megyéből származó íróval, költővel, irodalmárral, egy kiváló asztaltársasággal, akiknek itt láthatjuk a domborműveit. Időben a kör első tagja a kardját Fehérvárért forgató, vérét hazájáért hullató Batai Ferenc gróf. Az utolsó pedig Csoóri Sándor, akinek neve megemlítése nélkül nem lehet megírni az elmúlt 60-70 év történelmét? ? fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Hozzátette: életművében benne van a magyarok elmúlt százéves története, amiben a Kárpát-medence népei reménykedtek, harcoltak, feladtak, amit megszereztek, és amit létrehoztak.

Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 1930-ban született Zámolyon. A Pápai Református Kollégiumban érettségizett 1950-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Orosz Intézetében tanult. Csoóri Sándor 1953?54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a Mafilm dramaturgja volt.

Életét a diktatúra ellen folytatott küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelés alá vette ? erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik ?, szilenciummal sújtotta, az 1950-es évek közepétől évtizedeken át nem kaphatott elismerést, díjakat munkásságáért. Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben, 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is; 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg. A népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, később elnökségi tagja volt. Csoóri Sándor 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke volt, 1992-ben pedig ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.

Huszonkét Fejér megyei költő és író domborművét készíttette el a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány, amelyeket Gárdonyi Géza szülőházánál lepleztek le 2014. augusztus 2-án. A Velencei-tóért dolgozó alapítvány 2014-ben kért fel huszonkét kortárs magyar képzőművészt, hogy készítse el egy-egy Fejér megyéhez kötődő író, költő bronz domborműbe öntött portréját. Az alkotások Gárdonyi szülőházának falára kerültek.