A Magyar Művészeti Akadémia 2013.május 31-i Közgyűlése hozott határozatot arról, hogy évente egy Életműdíjat és Nagydíjat kíván adományozni a magyar szellemi élet kiemelkedő személyiségeinek.
A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja
Az MMA Életműdíjában a magyar szellemi élet azon jeles művésze részesíthető, akinek kiemelkedő munkássága, életműve példa a nemzet felemelkedéséért, megmaradásáért végzett odaadó, önzetlenül és a személyes bátorságot sem nélkülöző munkálkodásra. A díjban évente legfeljebb egy személy részesülhet. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. A díj pénzbeli elismeréssel jár, amelynek összege bruttó 6 millió forint.
Dávid Katalin nemzetközileg elismert művészettörténész professzor és teológus. Mindkét meghatározást egyszerre fontos hangsúlyoznunk: a művészettörténet és a teológia határterületét kutatja, teológusként a művészettörténetet, művészettörténészként a teológiát. Ám a legfőbb kérdése mégsem szakmai kérdés, hanem létértelmező: Máté evangélistával szavaival: ?Mire való az embernek megnyerni az egész világot, ha elveszíti a lelkét?? ? európaiként, egy kétezer éves kultúra örököseként.
Legutóbbi, a Szent István Társulat kiadásában megjelent Egy keresztény értelmiségi Euópára néz című dolgozata szerint célja ?magyarázatot találni arra a mindenkitől megtapasztalható tényre, hogy Európa mára megtagadta, feladta, sőt az élet perifériájára kívánja szorítani a létezését kialakító, magatartását, erkölcsi alapjait megformáló, történelmi hagyományait meghatározó, a sajátos európai kultúrát kibontakoztató, s mindezeknek gyökeret adó kereszténységét." Ezt a leginkább válságnak nevezett kiüresedést talán mindannyian érezzük, tudjuk, átéljük, ám egyértelmű, egyszerre egzakt és lelki választ kevesen tudnak és még kevesebben mernek adni.
Dávid Katalin 1923-ban Szegeden született. Kerényi Károly és Sík Sándor tanítványa volt, egyetemi tanulmányai alatt, a vészkorszak idején Izay Géza atya vezetésével több száz zsidót bújtatott. Lyka Károly tanácsára kezdett el ikonográfiával, a keresztény és zsidó kultúrában előforduló jelek, jelképek, szimbólumok tanulmányozásával foglalkozni.
1966-tól a Magyar Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa, irányítója a ?Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig? című állandó kiállítás rendezésének. Összeállítja a magyarországi középkori titulusok kataszterét, feldolgozza a magyarországi Szent György- és Szent Anna-kultusz ikonográfiáját. Tudományszervező tevékenysége is alapvető jelentőségű. 1969-ben létrehozták az Egyházi Gyűjtemények Szaktanácsadói Testületét, amelynek vezetésével az egyház kérésére Dávid Katalint bízták meg. Munkássága révén sorban nyílnak- ill. újulnak meg az egyházi és felekezeti múzeumok, gyűjtemények, kincstárak (Esztergomi Bazilika).
Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja
Az MMA Nagydíjában részesíthető a magyar szellemi élet azon személyisége, aki a korábbi két évben kiemelkedő jelentőségű művészeti alkotást, művészetelméleti munkát hozott létre. A díjból évente legfeljebb egy adományozható. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap.
A díj pénzbeli elismeréssel jár, amelynek összege bruttó 4 millió forint.
Kamaszként élte meg a második világháború végét. Szülőfaluja, Zámoly az egyik utolsó, a fehérvári tankcsata hadszíntere volt: a földig rombolt falu tizenhétszer cserélt gazdát. Aztán az ötvenes-hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek erőszakkal, hazugságokkal, maszatolásokkal mélyen átszőtt tudathasadásos kora következett. Csoóri Sándor nem tett mást, csak következetesen kérdezett, és következetesen szembesítette eszményeit és a tapasztalatát a kor verbális és materiális diktatúrájával. Megtapasztalta a paraszti osztály szétverését ? esszék sorában értelmezte azt a veszteséget, amit a történelmi osztály kultúrájának a fölszámolása okozott; a paraszti-népi kultúra átörökítésére kidolgozta a bartóki modellt, a táncház mozgalom mellé állt, költészetébe szublimálva örökítette át a népköltészet szürrealizmusát. Lázasan kereste a társadalmi és nemzeti kibontakozás lehetőségét minden műfajban: megírta az új magyar szociográfia műfajtörténeti jelentőségű darabjait, Kósa Ferenccel és Sára Sándorral a magyar film egy sajátos változatát alkották meg.
És remekművek sorában megkérdezte, mi történt a Don-kanyarban és a Gulágon elpusztult, megrokkant százezrekkel, és megkérdezte, mi történt a Trianon után kétharmad részt Magyarországtól elcsatolt területek magyarjaival, és hová tűnt a nemzet emlékezetéből az ötvenhatos forradalom. A nemzet egésze iránt érzett felelősséggel leltározta föl a magyarság történelmi tudatának és jelenkori helyzetismeretének döbbenetes fogyatékosságit, nemzeti önszemléletünk hazugságait, utóbb pedig a rendszerváltozás felemásságát.
A hetvenes években formálódó szellemi mozgalom meghatározó alkotója, - Németh László szavával: ? a nemzeti erők organizátora. A népi-nemzeti ellenzék vezető személyiségeként vesz részt a rendszerváltozásban: 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, 1988-tól a Hitel című kétheti lap, majd folyóirat főszerkesztője. Illyés Gyula szellemi örököseként is a nemzetet tartja a legfontosabb összefogó, megerősítő erőnek, ezért javasolta a Magyarok Világszövetségének és a Duna Televíziónak a létrehozását.
Több mint félszáz önálló kötete jelent meg, Kósa Ferenccel, Sára Sándorral tucatnyi film készítésében vett részt. Könyvei megjelentek angol, német, francia, olasz, portugál, észt, finn, norvég, svéd nyelven is. 1990-ben megkapta a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt megtagadtak tőle; majd Prima Primissima- és Magyar Örökség Díjjal ismerik el életművét.
Csoóri Sándor költői, írói életműve az egyetemes magyar irodalom kitüntetett értéke. Költői és közéleti magatartása, megalkuvást nem ismerő erkölcsi következetessége a legnagyobb szellemi elődökhöz mérhető.
