?Amikor tudja az ember, hogy neki kéne ott állni, de se ereje, se bátorsága nincsen, ott áll Csoóri Sándor. Ott szól, ahol nem szabadna hallgatni, és azt alkotja, amire a legnagyobb szükségünk van? ? fogalmazott köszöntőjében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta, nemcsak költészete, hanem prózaírásai, filmjei, társadalmi és gazdasági szereplései is óriási érdeklődést váltottak ki. ?Reméljük, hogy a mai napunk olyan szívmelengető szavakat, a lelkét megérintő szép pillanatokat ad, amelyek még másnap is hatnak és tovább zengenek. Olyanokat, illetve azokból fakadó utóhullámokat, amelyeket ő okozott nekünk, generációnknak, az 1970-es, 80-as években megjelenő köteteivel, megszólalásaival, határozott szavaival, a történelmi közérzetet javító, az anyanyelvért, a kisebbségekért aggódó, szabadságot váró lírájának szépségével? ? méltatta a nemzet művészét. Majd hozzátette: a születésnap alkalmából, a Digitális Irodalmi Akadémia támogatásával online is elérhetővé tették Csoóri Sándor 1982-es chicagói szerzői estjének felvételét.
?Elképesztő dinamika esszében, filmben, közéletben, és az elégikus szemlélődés egyaránt jellemző költészetedben? ? mondta el az író életművének gazdagságát hangsúlyozva Gróh Gáspár irodalomtörténész, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója. ?Csoóri Sándor Csoóri Sándor akart lenni, és az is lett. Megírtad, elmondtad, amit írnod és mondanod kellett. Hogy minden csalódás ellenére még mindig él bennünk egy jobb kor és egy ismét emelkedő nemzet reménye, azt neked köszönhetjük? ? szólt az ünnepelthez Gróh Gáspár.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke felidézte, hogy Csoóri költészete felszabadító és katartikus erővel hatott rá. ?Sokunk számára példakép, de nem olyan, aki önálló legendájába falazódik, hanem a cselekvő szellem eleven megtestesülése? ? osztotta meg gondolatait. Sára Sándor filmrendező pedig egy sétapálcával ajándékozta meg az írót.
Fotó: Csákvári Zsigmond
