„Csuja, hát miért nem megy színésznek?”
Csuja Imre elvileg már nyugdíjba vonult, munkatempója azonban alig változott: a közönség továbbra is találkozhat vele sorozatokban és a színpadon is. Októberben az Imi, mondj egy verset!, decemberben pedig az EgyÉletem című életrajzi stand-up előadással érkezik a Várkert Bazárba.
Az Imi, mondj egy verset! ötletes gyerekkori élményekből született. Csuja Imre nagyanyja már négyéves korában verseket tanított neki, falusi összejöveteleken pedig rendszeresen ő biztatta arra, hogy álljon ki és szavaljon. Innen ered az est címe is.
A versmondás később is végigkísérte a pályáját. Bereczki Csilla bábrendező szakos hallgató kérte fel arra, hogy szerepeljen egy előadásban, amelynek középpontjában Babits Mihály Jónás könyve állt. Csuja kezdetben kételkedett abban, érdemes-e olyan nagy elődök után megszólaltatni a művet, mint Latinovits Zoltán vagy Sinkovits Imre, végül három hét alatt megtanulta a verset. Azóta immár 16 éve mondja.
A kezdeti bábszínházi formát később elhagyta, és József Attila, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Radnóti Miklós, Petőfi Sándor, valamint Arany János verseivel bővítette a műsort. Így állt össze a mintegy 80 perces önálló est.
Egy kedves hölgy mesélte, hogy rettenetesen sajnálja, hogy a munkája miatt mindig lekési az estemet. Erre azt mondtam neki: ha van 25 perce, felhívom. És így is történt, egyedül neki elmondtam telefonon a Jónás könyvét.
„Hát sírtunk mind a ketten” – árulta el a színművész.
Úgy tapasztalja, a közönség nyitott a lírára, a verseket pedig a legkülönbözőbb korosztályok fogadják érdeklődéssel. Rendszeresen visszatér például a Teleki Blanka Gimnáziumba, ahol végzős diákoknak tart rendhagyó irodalomórát a Jónás könyvével.
A versek mellett decemberben saját történeteit is megosztja az EgyÉlet című produkcióban. Az előadásban a gyermekkorától kezdve idézi fel az életét, beszél szomorú és vidám emlékekről, valamint színházi és filmes kulisszatitkokba is beavatja a publikumot.
Csuja Imre már gimnazistaként is sok verset mondott. Mivel osztálytársai jobban kosaraztak és fociztak nála, ő az amatőr színjátszó csapathoz csatlakozott. Tizenhét éves korára eldöntötte, hogy színész lesz. Bár szülei eredetileg pedagógusnak szánták, egykori orosztanára is bátorította: „Csuja, hát maga miért nem megy színésznek?”.
A színész 1980-ban elsőre felvételt nyert a főiskolára, miután egy év alatt 15 monológot tanult meg.
Az Örkény Színház társulatának 24 évig volt tagja.
„Egyébként konfliktusmentesen váltunk el. Nem sokkal azután, hogy nyugdíjba mentem, három színházba is hívtak, de nem azért hagytam ott az Örkényt, hogy elmenjek máshova kalandozni, hanem azért, mert kevesebb stresszre vágytam. És a színház az elég stresszes” – magyarázta Csuja Imre.
Címlapfotó: Csuja Imre Szatyin szerepében Makszim Gorkij A mélyben (Éjjeli menedékhely) című színdarabjának próbáján az Örkény Színházban 2019. április 10-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd