Az exeteri kollektíva a PLACCC 2022 során látható installációval egy (akár pillanatnyi, akár hosszan tartó) közösség megszületését ösztönzi azáltal, hogy korábban egymást nem ismerő embereknek közös élményt nyújt. The Money című interaktív színházi előadásuk során – a Pighez hasonlóan – azt a kérdést feszegetik, hogy képesek-e idegenek 60 perc alatt egyezségre jutni egy bizonyos összeg elköltésének módjában. Képesek vagyunk-e összefogni egy konkrét közös cél érdekében, vagy saját érdekünkhöz való ragaszkodásunkkal megkockáztatjuk, hogy a teljes összeget elbukjuk?
A Madách Imre téren napi hat órában látható átlátszó malacperselyt csak bizonyos feltételekkel lehet kinyitni: az összegyűlt összeg akkor vehető ki belőle, ha körülötte egy olyan közösség formálódik, amelynek tagjai egyértelműen eldöntik, mire szánják a pénzt. A kollektív döntéshozatalra irányuló beszélgetéseket a brit művészek és a magyar közreműködők facilitálják. Az installáció az elmúlt években számos európai városban megfordult, és egy online platformon, a Pigzine-en követhetők vissza az eddigi rendkívül eltérő közösségek interakciói, ahova a budapesti megvalósítás dokumentációja is felkerül majd.
Szabó Renáta Híd című alkotása egy egyéni döntési szituációból született: „A projekt története azzal kezdődött, hogy elhatároztam, halasztok az egyetememen. Ezt a döntést azért hoztam meg, mert nem olyan régen több embert is elveszítettem az életemből, ugyanis már kizárólag csak a munkáról, tanulásról, teljesítési vágyról szólt az életem. De lehetséges, hogy ez nem csak egyéni élmény, hanem kollektív érzet?”
A fiatal művész e személyes élethelyzetből kiindulva jut el az egyén torzult öndeterminációja és a kollektív magyar tehetetlenség kérdéséhez.
Az öndetermináció az alapvető emberi természetünk, a gyerekkorunkból hozott értékeink, illetve a kulturális és társadalmi helyzetünkből fakadó motiváltságot, teljesítési vágyat, a magunkkal szembeni elvárást takarja. De vajon hogyan valósulhat meg mindez kollektívan, akár politikai aspektusban? Ha a negatív öndetermináció tehetetlenségérzetet eredményezhet az egyénben, akkor a politikai ugyanezt teheti kollektív szinten. Szabó Renáta ezt a jelenséget egy fiktív fogalommal, a „politikai öndeterminációval” írja le, ami szerint a kortárs magyar valóságban bizonyos politikai helyzetek képesek lehetnek az emberek pozitív öndeterminációját negatív irányba eltolni. Az akció gondolati alapjait egy fizikailag megterhelő, repetitív köztéri cselekvés ellenpontozza, illetve egészíti ki.
A Híd kezdő eseménye egy hatórás köztéri performansz az Erzsébet hídon, melyet egy installáció egynapos kiállítása egészít ki.
A PLACCC Fesztivál többévesre tervezett Sensing the city sorozata 2021-ben indult el Bubla Éva művész, aktivista kurátori közreműködésével, aki idén alkotóként is közreműködik a programban.
A Sensing the city idén is művészek és más területről érkező szakemberek párbeszédén keresztül közelíti meg a művészet és a környezeti fenntarthatóság kapcsolatának kérdését. A Dániából, Olaszországból, Nagy-Britanniából és Magyarországról érkező alkotók egy ötnapos közös rezidenciaprogam során az ökológiai megközelítés és a problémák művészet segítségével történő érzékenyítésének lehetőségeinek kérdését, valamint a művészet és a tudomány kölcsönösen inspiráló kapcsolatának témáját járják körül hol részvételi workshop formájában, hol egy releváns szakterület szakértőjével folytatott beszélgetés keretében.
A Sensing the City nyilvános programjai között szerepel a dán Nana Francisca Schottländer Going Visiting című workshopja. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a művész alkotói folyamatába, és részt vehetnek a rezidenciaprogram során folytatott kutatásában,
melynek eredményeként a későbbiekben egy helyspecifikus előadás születik a PLACCC Fesztiválon.
Bubla Éva a Sensing the city programon egy gellérthegyi illatsétára invitálja az érdeklődőket, a sétát pedig nyilvános beszélgetés követi a művész és Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport munkatársa részvételével.
Seth Honnorral, a Kaleider kollektíva művészeti vezetőjével új projektjéhez folytatott kutatása részeként a fosszilis és megújuló energiaforrások kérdésének művészeti megközelítési lehetőségeiről beszélgetnek. Az olasz Leonardo Delogu előadóművész és tréner, mozgás- és tájkutató pedig egy különleges helyszínen, a Mátyáshegyi kőfejtő parkjában egy piknikkel összekötött beszélgetésen osztja meg az érdeklődőkkel a közös rezidenciaprogram során végzett kutatásainak eredményeit.
Nyitókép: Seth Honnor
