Az elmúlt húsz évben a Szépművészeti jelentős kiállításokat rendezett mások mellett Monet, Van Gogh, Cezanne és Picasso életművéből. A nagy adósságok közé tartozott azonban egy Matisse-tárlat, hiszen a francia mesternek még sosem szenteltek Magyarországon nagykiállítást – hangsúlyozta a tárlat szerdai sajtóbemutatóján a múzeum főigazgatója.
Baán László hozzátette: soha ilyen erős éve nem volt még a Szépművészetinek, hiszen februárig volt látható a Cezanne-kiállítás, még nyitva tart a Bosch-tárlat, csütörtöktől Matisse remekműveivel, ősztől pedig El Greco festményeivel találkozhat a látogató.
Fehér Dávid kurátor kiemelte, hogy a mostani tárlat egy száz éve várt kiállítás, mert Matisse művészetét a 20. század eleje óta ismerték Magyarországon, és a francia mester számos magyar festőre, például a magyar Vadakra is hatott. A kiállítás címe Matisse művészetének egy fontos aspektusára utal: az életmű egyik alapja ugyanis a szín keresése, a színek tisztaságának felmutatása volt – közölte a kurátor.
A tárlat átfogó igénnyel, kronologikus rendben vezeti végig a látogatót a hosszú, csaknem hat évtizedes életmű meghatározó szakaszain.
Felidézi a korai éveket, amikor Matisse képein még nem mutatkozott meg a festő későbbi kolorizmusa, majd felmutatja, hogyan kötelezte el magát a színek mellett. Az 1910-es évek kísérletező pályaszakaszát olyan főművek szemléltetik, mint az enigmatikus Üvegajtó Collioure-ban vagy a Fehér és rózsaszín fej, de a budapesti közönség megismerheti Matisse szobrászati kísérleteit is.
A következő, nagyrészt Nizzában töltött évtizedben Matisse továbbfejlesztette festészetének addigi tanulságait, klasszicizáló időszakát azonban az 1930-as években modernista kísérletek követték. Késői, vence-i időszakában a mester a táblaképfestészettől búcsúzva újradefiniálta a szín és a tér összefüggéseit, más műfajokban azonban még tovább alkotott. Nagyszabású műve a vence-i Rózsafüzér-kápolna megtervezése, az üvegablakok egyik életnagyságú modellje a kiállításban is helyet kapott.
Matisse késői invenciója a gouache papírkivágások módszerének kifejlesztése volt, a záró szekció elsősorban ezekből a munkákból nyújt válogatást. Aurélie Verdier, a kiállítás másik kurátora, a Pompidou Központ művészettörténésze elmondta: Matisse a 20. század első felének egyik legfontosabb alkotója, aki, sok más mesterrel ellentétben, ma is jelentős hatást gyakorol a művészekre.
Az egyik legjelentősebb Matisse-gyűjteményt a Pompidou Központ őrzi, köszönhetően a festő fia és unokái által adományozott számos alkotásnak is.
Aurélie Verdier emlékeztetett arra, hogy Matisse már a 20. század elején, fauve korszakában ismertté vált Magyarországon, mégis ez az első alkalom, hogy önálló kiállításon szerepelhetnek művei, így ez egy megható pillanat – fogalmazott.
Ezért szerették volna kurátortársával, Fehér Dáviddal, hogy a bemutatkozás minél reprezentatívabb legyen, a kiállítás minél teljeskörűbben áttekintse Matisse életművét, különösen az alkalmazott technikák gazdagságát – mondta el Aurélie Verdier az október 16-ig látogatható kiállításról.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
