(MTI) - "Évek óta tartó kétoldalú szakmai együttműködési programjaink után ez az első nagy nemzetközi vállalkozás, amelybe a mi múzeumi szervezetünk is bekapcsolódik. Közös célunk, hogy a Morvaországtól az Adriáig terjedő térség e témakörben végzett és részben még folytatandó kutatásait egyeztessük, s főként azok eredményeit tudományos kötetekben közzéadjuk" - jelölte meg az összefogás lényegét Vándor László.
Elmondta: a nemzetközi csapat várhatóan 2006 májusában kezdődő munkája főként arra irányul, hogy az őskori Közép-Európa mai fogalmaink szerinti "regionális központjainak egymással való kapcsolatát, kölcsönhatását kimutassa és azt dokumentálja".
A régészeti-históriai program nesztora a szlovéniai Koperben működő Primorska Egyetem. További résztvevők: a Bécsi és az Udinei Egyetem, Grazból a Landesmuseum Joanneum, Csehországból a Prágai Nemzeti Múzeum és a Morvaországi Örökségvédelmi Hivatal, Szlovákiából a Nyitrai Régészeti Intézet, s magyar részről a zalai múzeumi igazgatóság.
"Hazai terepnél" maradva több izgalmas feladatról szólt Vándor László. A Keszthelyi-hegység övezetében létezett késő bronzkori térségi központ legnagyobb, fémfeldolgozással is foglalkozó erődítésének nyomait találták az uzsai kőbánya zalai oldalán; a tátikai sáncvár lábánál alig kutatott őskori halomsír-mező húzódik és feltárásra, dokumentálásra vár Zalaszántó és Zalaszentiván bronzkori földvára is.
"A hét pályázó intézmény működési területén eltérőek a régészeti feltáró és az írásos-fotós dokumentáló munka arányai, s eszerint oszlik el közöttünk az 50 százalékos önrész kötelezettsége, illetve a hasonló mértékű várt össztámogatás 900 ezer eurós összege" - mondta el a zalai múzeumok igazgatója, hozzátéve: az 1,8 millió eurós költségű, 2008 végéig tartó projekt megvalósítása során egyeztető és tapasztalatszerző konferenciákra, szakmai információs rendszer kialakítására is sor kerül. A legnagyobb feladatot a feltárások, rendszerezések eredményeinek közös kötet(ek)ben történő összegzése jelenti
