2006 a kódok éve volt. Ezek közül a leghíresebb a reneszánsz mesterről írt plágiumgyanús műhöz kötődött, amiből filmet is készítettek. Hiába próbálták egyházi berkekben cáfolni, utóbb perverz módon keresztényellenesnek beállítani, a kódvadászat a bemutató után is folytatódott. A beavatottak persze tudták, hogy a valódi kód a mester agyában rejtőzött, amire titkos bonctermében keresett bizonyítékot. Da Vinci rejtélye más okból is aktívan foglalkoztatja a kutatókat: előbb Mona Lisa mosolyát fejtették meg, majd azt is kisütötték, hogy a kép ikertestvére Amerikában látható, és Mona Lisa terhesen vagy kismamaként pózolhatott a piktornak. Az interneten ugyebár minden lehetséges, például Mona Lisa megszólaltatása is, amely korántsem a reneszánsz festők trükkje, de még Leonardo arab őseinek sem volt köze a titokzatos öregasszonyhoz.
A Da Vinci-rejtély után bemutattuk a CIA titkos kísérleteit, s kiderült, már az izraeli titkosszolgálat előtt ismerték a szökött nácik sorsát. Bár egyes vélemények szerint az 1956-os forradalmat is a CIA irányította. A valóságtól kevésbé elrugaszkodott történet a 130 éve született kémnő Angliában tevékenykedő magyar utódáé, aki nem vetekedhetett Churchill kémfőnökével. Meglehet, hogy divattervekben csempészett ki adatokat, ám arról biztosan nem tudhatott, hogy náci bűnösöket mentett a Vatikán.
A pápai államról 2006-ban megtudhattuk, a Mein Kampfot nem tették Indexre, és XII. Pius szentté avatását tervezik. Bár nyilvánosságra hozták a kommunistákkal is szövetkező XI. Piusról szóló iratanyagot, sok kérdés továbbra is megválaszolatlan marad. Nem tisztázódott, hogy tényleg XXIII. János jelentette-e a holokausztot - az eddig hittnél fél évvel korábban. Ma is rejtélyek övezik, hogy igazából kik és hogyan követhették el a II. János Pál elleni merényletet, amit eredetileg Máriapócsra terveztek. Meglehet, lengyel funkcik dolgoztak az ügyön.
A latin nyelv feltámasztásával párhuzamosan arról is beszámolhattunk, hogy Benedek pápa szívesen látná a tridenti mise visszaállítását is, bár néha nem ártana, ha kevésbé problémás témákat választana, mint például egy középkori beszélgetés.
Idén kiderült, Castro ölethette meg Kennedyt. A Commandante már rég nem hozza Disznó-öbölbeli formáját, s már abba sem szólhat bele, ha digitalizálják a Kennedy-archívumot. Vélhetőleg beéri néhány bájos részlettel az isteni Marilynről. Kennedy firkái mellett a JFK-történet kulcsa az anya - nem csoda, állítják többen, hogy mindkét fiú magas pozíciókba került. A Robert meggyilkolásáról készült filmbe azonban még nem kerülhetett be, hogy ezt is a CIA tervezhette, míg Johnt egy KGB ügynök ölhette meg. Mint utóbb kiderült, valódi médiatörténeti eseménnyé vált: a televíziós híradózást is forradalmasította.
Idén lelepleződött egy ókori ügynök, akinek rehabilitálása a katolikus egyházban is felmerült. Júdást, a titokzatos életű árulót vélhetőleg a kumrániak irányították, akik valójában csak fazekasok lehettek. Persze az is lehet, hogy mégsem, de az ürülékükből akkor is sok minden kiolvasható.
A kulturális örökségvédelem 2006-os nagy csatái közül kiemelkedik Peru és a Yale Egyetem, valamint Mexikó és Ausztria kűzdelme. Előkerült egy ellopott fejdísz és minden bizonnyal szebb, mint valaha. A Getty Museum kontra olaszok illetve görögök vitája is folyatódott, de a modern Mediciek ügye is további fejtörést okoz. A Seuso-ügy újabb fordulatot vett, hiszen az angol lord megint nem tudta elárvereztetni az ezüstöt, eközben a legjelesebb angol őstörténész is szakszerű vizsgálatot követelt. A görög uralkodó pénzzavarában eladta a családi ezüstöt. A magyar-orosz vita pedig azzal ért véget, hogy idén végre hazatértek a sárospataki könyvek, amit az érdeklődők a Nemzeti Múzeumban tekinthettek meg.
A műkincsrablás lett a bűnügyi toplista bronzérmese, s a lopott műkincseket ki is állították Budapesten, majd az év végén Rómában is láthatók voltak. Beszámoltunk az Ermitázs fosztogatásáról, majd arról, hogy dollármilliós vázlatokat loptak egy orosz levéltárból. Hiába került pont a híres Munch-ügy végére, a képek maradandóan károsodtak. A Goya-kép elrablói pedig nem jártak valami nagy sikerrel. Hollandiában kiállítással keresték az elkobzott műalkotások tulajdonosait. Világhírű kiállítással emlékeztünk Luxemburgi Zsigmondra: a 100 éves Szépművészeti Múzeum nemzetközi tárlatán csillogó aranyak és díszes kódexek idézték fel az egykori uralkodó mindennapjait.
Dzsingisz kán öröksége a világot járja, és 2007 áprilisában Budapestre költözik. Baktria aranyát azonban hiába várjuk, nem valószínű, hogy hozzánk is ellátogat. Egyelőre a szintén világkörüli úton lévő lussinói bronzszobrot sem várjuk.
A pusztuló műemlékek sorában idén a Kaukázus legrégibb keresztény temetője vezet, bár hasonlóan sokkoló, hogy véletlenül leverték a pécsi reneszánszt falfestményt. Gdansk legrégibb temploma a tűzben veszett oda, az ír régészet pedig az összeomlás szélére került. Akinek ez nem elég, jó ha tudja, a csinghsziani pagoda is egyre csak ferdébb.
Bár Rimbaud és Verlaine házát, Darwin lakhelyét és Bob Marley szülőházát úgy tűnik, sikerült megmenteni, a Király utcai épületek sorsa végleg veszélybe került, így az ÓVÁS többször is élőláncot szervezett a különböző bontások ellen. Az épületek védelmével foglalkoztak a kulturális örökség napjain is, s a Várkert bazár felújítása és a Mátyás-templom tatarozása végre elérhető közelségbe került. Elhanyagolt kastélyok sorsa rendeződött, így a továbbiakban nem kell tartani azok további pusztulásától. Drakula kastélya végül a Habsburgoké lett, s a walesi herceg is jó vásárt csinált erdélyi parasztportájával.
Olvasóink megtudhatták, hogy az afrikai reneszánsz is veszélyben van, a tevéket lassan mindenhol teherautóra cserélik. Aggasztó jelenség, hogy a gazdagok nem csak a római gettót szemelték ki maguknak, hanem a moszkvai Vörös teret is játszóterükké tennék, a legtehetősebbek pedig Hitler repterén szépülnének.
Turista-cunami fenyegette a világrörökségi helyszíneket, így például Tibetet veszélyeztette az idén átadott vasútvonal, és az újra megnyitott Selyemút. Machu Picchu védelme is kiemelt feladattá vált: nem épülhetett függőhíd a városba, és már a perui Chan Chan városát is nagyon féltik az esetleges pusztulástól. Az iraki régészek is az örökség védelmét követelik, hiszen akciócsoportjuk felállítása ellenére is folyamatosan fosztogatják a helyi emlékeket. A kínai Nagy Fal is veszélybe került. Úgy tűnik, hiába károgjuk, hogy már a rómaiak is ezt másolták, egy autópályaépítő cég nekilát a bontásnak.
A gazdasági beruházások környezeti kockázatai sem alábecsülhetők: előbb egy 2000 éves várost találtak Észak-Koreában egy gátépítés során, majd pedig arról az anatóliai projektről számolhattunk be, amely komoly veszélybe sodorja a kurdok mindennapjait. Végül olvasóink megismerhették az iráni építkezések lehetséges következményeit és a feltámasztott hettita vízművet is.
Az év első napjaiban bemutattuk, hogy a brit városok öröksége felkerül a webre, hamar kiderült azonban, hogy a magyar audiovizuális örökséget és a román közkönyvtárakat is digitalizálják, noha a folyamat egyelőre gyerekbetegségekkel küzd. Az is kiderült, hogy az 1956-os Intézet netes tartalomközlése lett a legjobb európai médiatermék.
Idén a legnagyobb webes óriás sem pihent: a Google előbb egy római villa megtalálásában segített, majd történelmi filmtárat indított, végül pedig lehetővé tette az elmúlt 200 év híreiben történő keresgélést.
Bár kiderült, hogy az antik könyvek korát géntechnológiával is meg lehet határozni, talán még izgalmasabb volt az a hír, amely szerint az Utolsó Ítélet könyve is online böngészhető lett. Ez persze mind eltörpül a Smithsonian egyedülálló archívumának digitalizálása mellett. A fotók után bemutattuk a Leonardo-évfordulón létrehozott honlapot, ahol egy csokorba gyűjtve szerepelnek a reneszánsz polihisztorral kapcsolatos rendezvények. Persze Mátyás király virtuális Corvinái sem feledtetik azt, hogy a sok egyes és nulla között néha jólesik konferencián megosztani másokkal az összegyűjtött információkat rendező elveket.
Arról is beszámoltunk, hogy Peking is a virtuális valóság része lehet, ami szervesen kiegészítheti majd Afrika digitalizált örökségét is. Virtuálisan látogatható Tolkien városa, Machu Picchu, sőt még a zirci apátság is felkereshető az elektronikus múltban. Hol van már a sztereófényképek dicső kora!
Akit nem tántorított el egy jéghegy sem, az felfedezhette előbb a Titanic utaslistáját, majd az amerikai bevándorlók jegyzékeit, ahogy a Darwin-életmű és Che Guevara naplója is egy az egyben felkerült a világhálóra. Akinek pedig ez sem elég, az Mozartot dirigálhat online kottákból, olvasgathat webes petíciókat, művelődéstörténeti podcastokkal kalandozhat, vagy elmerenghet azon is, hogy milyen jövőt kínál a régészek számára a webkettes forradalom.
Bemutattuk, hogy az 1956-os hírügynökségi anyagok online verziója mellett az 1956-os jogszabályok is interneten böngészhetők, és aki akarta, az az erdélyi könyvtárak katalógusára is rábukkanhatott netes kalandozásai közben.
Idén mozgóképes szekcióval is elkápráztattuk a történelem rajongóit: látogatóink nézhettek Holdraszállást, náci propagandafilmet, éneklő Hitlert, megfejtett Hitlert, lelőtt Kennedyt, kirakatot bámuló Audrey Hepburnt, lanton játszó Stinget, bohém Mária Antóniát, pánikoló tömeget, híradó-forradalmat, épülő betonszarkofágot és maja apokalipszist.
Mi volt a legnagyobb szenzáció 2006-ban az Ön számára? Ezt itt megírhatja nekünk!
