Zenekari büdzsé, Youtube-management, dalszerzés 30y-módra címmel folytatódott február 5-én a Cseh Tamás Program Backstage-sorozata az Akváriumban.
A zeneipar céges és gazdasági hátterébe Szalai Attila mentor, menedzser vezette be a hallgatóságot. Mint rámutatott: még egy egészen kezdő zenekarnak is szüksége lehet a jogi védelemre. A bandák eleinte általában saját zsebből állják költségeiket és kisebb együttesekkel összefogva tevékenykednek. Ha viszont beindulnak, már hivatalos fellépések, fesztiválok követhetik ezt, amelyek anyagi bevétellel járnak. Emellé jöhet még a merchandisingból (értékesítés): a hanghordozók, a pólók és az ajándéktárgyak eladásából származó jövedelem.
A zenekarnak azonban a kiadásokkal is el kell számolnia, hiszen szükség lehet új hangszerekre, speciális technikai eszközökre, jelmezekre, sajtófotókra vagy éppen stúdiómunkálatokra. A stáb hivatalossá tétele, a jogszerű szerepeltetés és a megfelelő vállalkozási forma kiválasztása mind adminisztrációs költséggel jár.
A menedzser szerint a legtöbb gazdasági társulás nincs felkészülve a zeneipar sajátosságaira, például a munkaidő megállapítására vagy a szezonális tevékenység kezelésére. A mentor egy egyszerű, online rendszer bevezetését javasolta, amelyben a szakmára szabott törvények uralkodnának. Ennek értelmében a klubok használhatnának online pénztárgépet, és amit levonnak a zenekartól, azt a klub fizetné, a NAV pedig azonnal értesülne a bevételről. Egy másik ötlet pedig az egyalkalmas regisztrálást szorgalmazná, amelynek segítségével meghatározott időn belül egy legördülő menüből lehetne kiválasztani, ki vett részt a produkcióban, mennyi bevétel folyik be és milyen arányban osztják el azt. Ez a módszer göngyölített bevételt eredményezne, amely évi 600 ezer forintig adómentes lenne, és legalább havi 50 ezer biztos jövedelmet jelentene, amit hozzá lehetne csapni az SZJA-hoz vagy amelyet önálló adókulcs által állapítanának meg.
A digitális zeneterjesztésről és a YouTube mint értékesítési csatorna működéséről Gallasz Enikő és Gedeon Andrea (WMMD) beszéltek. Mint kiderült: a zenekarok egyre inkább felismerik a digitális jelenlét fontosságát. Ezt bizonyítja az is, hogy napi szinten találják meg őket új előadók és zenekarok, partnereik száma évről évre jelentősen nő. A szakemberek első lépésként a hangfelvételek jogainak tisztázását (a jogdíjakat a MAHASZ kezeli, oda kell beregisztrálni a felvételeket), majd egy terjesztő cég felkeresését javasolják. Percenként 400 órányi zene megy fel a YouTube-ra, azonban ezt bevételi forrásként is lehetne kezelni, vannak olyanok, akik csak ebből meg tudnának élni. A WMMD képviselői szerint a stratégia felállításánál fontos, hogy csak olyan tartalmakkal kalkuláljunk, amelyek jogaival már biztosan rendelkezünk. A terjesztő cégek az optimalizálásra is figyelnek, például, hogy a tartalom könnyen elérhető legyen és a keresésnél ne a 10. oldalon jelenjen meg. A cél a feliratkozók számának növelése és az, hogy a vendégek időt töltsenek el és rendszeresen visszalátogassanak a csatornára. Sokan nagy diszkográfiával rendelkeznek, számukra a folyamatos feltöltést ajánlják, hiszen így lesz meg az embereknek az az érzése, hogy történik valami az oldalon. Az ütemtervet hosszú távra kell felépíteni. A koncertfelvételek, a backstagetartalmak, az interjúk, az életképek, mint például egy akusztikus dal az öltözőben is színesíthetik a csatornát. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a mások általi feltöltést mennyire kontrollálják. A rajongói videó például hozzáadott érték is lehet, amely akár olyan célközönséget is be tud vonzani, amelyet az eredeti produkció korábban nem ért el.
Soltész Péter, aki 2009 óta a Punnany Massif menedzsere, hangsúlyozta, hogy a videó a leghatásosabb brandépítő eszköz. A zenekar csatornája 102 ezer követővel büszkélkedhet. Soltész Péter szerint nem a pénz a siker záloga. Példaként említette az Élvezd című számot, amely az egyik legtöbbet megnézett magyar klip. A dalhoz az orfűi strandon néhány forintból készítették el a felvételt, a Kopoggyá pedig a turnébuszok világát idézte meg. A menedzser arra is mondott példát, hogy nem csak a saját klip hozhat sikert, a Szabadon című szám például egy Sziget-aftermovie, mégis növelte a zenekar népszerűségét. A Vendéglátósnál a fotósnak és az operatőrnek szabad kezet adtak a rendezésnél, és nagyon jó hangulatú videó jött ki belőle, amelyben a srácok roma lakodalomba látogatnak. Az Utolsó tánc viszont művészi önkifejezés kívánt lenni, amelyhez komoly stábot mozgósítottak. Péter elárulta, hogy a zenekarral gyakran készítenek útinaplókat, amelyek direkt nyersen hagyott, nagyon őszinte felvételek, később ezek kb. 10 százalékát használják fel. A menedzser szerint a hasonló jellegű kis színesek más együtteseknél is érdekesek lehetnek.
Beck Zoli, a 30y frontembere a dalszerzésről mesélt. ?Dalt írni a világon a legegyszerűbb, jót írni már nehezebb? ? jegyezte meg viccesen. A zenész az intro és az outro eltalálásáról, valamint a ritmusvariációk és a jó refrénszöveg megírásáról is beszélt. Az Arctic Monkeys Are you mine? című számán levezetve a szünetek fontosságát is hangsúlyozta, hiszen van, amikor a szünetek építik a dalt, a ritmusképlet is erre rajzolódik ki. Beck Zoli élete egyik legizgalmasabb kihívásáról is beszélt, amikor felkérték, hogy írjon egy egész estés előadást a Pécsi Balett A kisherceg című produkciójához, amelyet egy családregény megírásához hasonlított. A frontember szerint mindig kell egy tuti sor, egy velős bemondás, amelytől az egész dal értelmet nyer, illetve azzal is számolni kell, hogy ki fogja tudni elénekelni a szöveget, kinek hiszik majd el az emberek. Zoli a magyar nyelv szépségeire is rámutatott, amelyek egyrészt különlegessé, másrészt viszont nehézzé teszik a dalszövegírást. A hosszú szavak kiéneklése, a kemény mássalhangzók ritmikai problémákat okozhatnak, ráadásul a magyar sokkal változatosabb és kevesebb nyelvi panelt enged meg magának például a popszövegek nyelvéhez, az angolhoz képest.
Végh Nóra
Fotó: Csákvári Zsigmond
