Dalköltőnek is tanulhatunk az idei őszi félévtől az ELTE-n

Zene

Dalköltő képzés indul a 2024/2025-ös tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A képzés indítása első állomása lesz annak a folyamatnak, hogy a dalköltészet – a zenei és irodalmi életben meghatározó értékeket teremtő és közvetítő magas művészeti műfaj – méltó helyet kapjon a kulturális szcénában.

Grecsó Krisztián író-költő. Fotó: Stépán Virág
Grecsó Krisztián író-költő. Fotó: Stépán Virág

Az ELTE-n induló dalköltő szakirányú továbbképzés irodalom és zene együttes alkotói képzése. Célja olyan alkotók kinevelése, akik képesek létrehozni és továbbadni szöveg és zene egységes művészi formáját, ahol a szöveg szépirodalmi értékekkel bír, és a zene ennek minőségi támogatója. Az oktatás további célja, hogy a dalköltők megfelelő szakmai hátteret kapjanak, ezáltal a dalköltészet mint műfaj a magasművészet részévé váljon.

A képzés ötletgazdája, Kollár-Klemencz László kiemelte: „Az én misszióm, hogy a dalköltészet mint műfaj és önálló művészeti ág kikerüljön a szórakoztatóipar könnyűzenei konjunktúrája alól, és elfoglalja megbecsült helyét. Ebben a folyamatban a legfontosabb első lépés – a népzene és a jazz mintájára – a dalköltészet legmagasabb szintű oktatása, az egyetemi képzésbe való integrálása. Az egyetemi oktatásban képzett dalköltők fogják elhozni a műfaj kiemelkedését és megbecsültségét is. Ez a dalköltő képzés hatással lesz nemcsak a kortárs zenére és irodalomra, hanem a kultúra más területeire – film, képzőművészet, színház – is, így hozzájárul az egész magyar kulturális élet színvonalának emeléséhez.”

Az ELTE dalköltő továbbképzése másoddiplomás, négy féléves, önköltséges, szakirányú művészeti képzés, ahol többek között kreatív dalszerzést, szövegírást, vokális és hangszeres, illetve hangszerelési alapismereteket, stilisztikát, irodalomelméletet, dalkultúra-történetet hallgathatnak a résztvevők. Az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett a hallgatók a képzés során közös zenei produkciókat is létrehoznak. Az ELTE tanárain kívül külsős kortárs dalszerzőket, költőket, írókat is bevonnak majd az oktatásba, többek között Balla Gergely, Dargay Marcell, Grecsó Krisztián, Háy János, Kemény Zsófi, Másik János, Menyhárt Jenő, Sebő Ferenc, Szendrői Csaba, Vígh Mihály felkérését tervezik. A tanmenet kidolgozásában a Bölcsészettudományi Kar Művészetközvetítő és Zenei Intézetének, valamint Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatói mellett részt vett Kollár-Klemencz László, Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója, továbbá Végső Zoltán zenekritikus, újságíró.

Kollár-Klemencz László kezdeményezésére, az ELTE képzésével párhuzamosan a Magvető Kiadó antológiát ad ki a legjobb dalköltészeti alkotásokból, valamint a fiatal dalköltők országszerte bemutatkozhatnak majd a nagyközönség előtt. Alakul a Dalköltők Supergroup is, ahol zenekari kísérettel több generáció dalköltői lépnek majd közösen egy színpadra, és mutatják be a műfaj legjavát a nagyközönségnek. Nyitóestjük 2024. március 14-én lesz a Várkert Bazárban.

A dalköltészet szinte egyidős az emberiséggel, a közösségek életét évezredek óta meghatározzák a zenével előadott lírai szövegek, a dalok. A dalköltők mindig is az értékteremtő és értékátadó szerepét töltötték be, történeteiken keresztül zene és szöveg magas színvonalú egységével közvetítve a tudást, tapasztalatot. Gondoljunk csak az ókori görög énekmondókra, kelta bárdokra, majd a középkorban a trubadúrokra, a balladák, a historikus énekek előadóira, Ilosvai Selymes Péterre, Tinódi Lantos Sebestyénre. A közelmúlt meghatározó dalköltőinek – például Viszockij, Lou Reed, Nick Cave, Johnny Cash, Bob Dylan vagy Bereményi Géza, Cseh Tamás, Másik János, Menyhárt Jenő, Vígh Mihály – alkotásain is generációk nőttek fel, műveik itthon és az egész világon tömegek részére adják meg a nélkülözhetetlen napi zenei és irodalmi betevőt, jelentenek erőt, támaszt, kiutat, fogódzót.