A dal a miénk podcast sorozat a héten indult el a Magyar Kultúra Podcastok csatornáján. Miről szól az új műsor?
Dalokról, amelyek közösséget teremtenek, és a hangjaiban együtt vagyunk. Amikor egy koncerten, egy esküvőn vagy egy sporteseményen közösen énekeljük ezeket a dalokat, eltűnnek a köztünk lévő vélt vagy valós különbségek. A zene összeköt, hidat képez az emberek között. Ebben a sorozatban a szerzőkkel, a zenészekkel közösen azt mutatjuk be, hogy milyen személyes történetek inspirálták a dalokat, és azok hogyan hatnak akár több generációra is.
Milyen szempontok szerint választottátok ki a bemutatandó dalokat?
A dal a miénk podcast sorozat 3 évadból áll, 1-1 évadban 11 dal keletkezéstörténetét ismerhetik meg a hallgatók. A 33 történetből a végén összeáll egy reprezentatív gyűjtemény, amely megmutatja, hogy milyen dalokat énekeltünk közösen a rendszerváltás utáni 33 évben. Az 1989 után megjelent dalokból válogattunk, ez volt a fő szempont. Emellett a népszerűség, az ismertség, az „ügy”, amit az adott dal képvisel, valamint a popkulturális hatás ugyanolyan súllyal esik latba.
Műfaji megkötésetek volt a kiválasztás során? Évről évre, lineárisan fogtok haladni a dalokkal?
Egy-egy évad felépítésénél figyelünk arra, hogy a zenei stílusban eklektikus legyen a dallista. Jól megfér egymás mellett a világzene, a rock, az elektro, az alternatív pop vagy éppen az eurodance. És nem, nem a gombhoz varrjuk a kabátot, tehát nem az évszámhoz keresünk egy, a szempontrendszerünknek megfelelő dalt. Már csak azért sem, mert ebben az esetben hamar szembesültünk volna egy-egy évszámnál a „melyik ujjamba harapjak?” effektussal. A sorozatban ezért nem lineárisan, évről évre haladunk, hanem összevissza ugrálunk majd az időben. Ez egy izgalmas, közös zenei kaland lesz, hiszen mindig más-más korszakban merülhetünk el.
A dalok keletkezéstörténeteinek felfejtéséhez milyen archívumokban, dokumentumokban kutattatok?
Nagy örömünkre a szerzők, a zenészek legalább akkora lelkesedéssel vetették bele magukat ebbe a kalandba, mint mi. Amatőr videófelvételeket, demóverziókat, egyéb hangdokumentumokat is előtúrtak nekünk. Ezek gyakran olyan akusztikai hanglenyomatok, amelyeket a közönség még soha nem hallott. Van olyan zenész, akitől könyveket kaptunk, hogy segítse a munkánkat, akadt, aki lehetséges megszólalókat ajánlott. Nagyon hálásak vagyunk nekik ezért! Természetesen alapos kutatómunka előzi meg egy-egy epizód elkészítését, ami végül a megszólalók visszaemlékezéseiből áll össze.
A nosztalgiára építitek vagy a fiatalabbakat, akár a Z generációsokat is szeretnétek megszólítani a podcasttal?
Van benne nosztalgiafaktor, ez elkerülhetetlen, hiszen akár egy néhány évvel ezelőtti dal is képes nosztalgikus érzéseket kelteni bennünk. Elsősorban az a célunk, hogy bemutassuk azokat a dalokat, amelyeknek egy-egy szállóigévé vált sora több generáció tagjaiban visszhangzik egyszerre.
Az első epizódban Cseh Tamás Csönded vagyok című dalának kicsit sem mindennapi keletkezéstörténetét járjátok körbe. Anélkül, hogy lelőnéd a poént, egy-két részletet elárulsz az adásból?
Megismerjük a kölcsönkapott első négy sor történetét, visszautazunk képzeletben a kapolcsi pajtába, ahol 1990 nyarán a lemezfelvétel zajlott. Megszólal az elmúlt húsz év könnyűzene-történetének egyik emblematikus alakja, akit előszeretettel emlegetnek Cseh Tamás „reinkarnációjaként”, és egy újszerű Csönded vagyok-feldolgozásról is szó lesz az első epizódban.
Ezt a dalt már többen fel is dolgozták. Miért tud ma is érvényes lenni?
Talán azért, mert egyfajta titokzatosság, misztikum lengi körbe. Sokféleképpen viszonyulhatunk hozzá: hallgathatjuk szerelmes dalként, a saját lelkiismeretünkkel való vívódás zenés lenyomataként, de lehet ez akár egy Istennel való párbeszéd is, dalba öntve.
A következő epizód mikor és kivel várható? Hol lesz hallható?
Csütörtök esténként jelenik meg a friss epizód a Magyar Kultúra Podcastok csatornán, ami minden streaming felületen elérhető, ahol podcastot lehet hallgatni (Spotify, Apple, Google). A következő részben a Tankcsapda generációs himnusza, a Mennyország tourist keletkezéstörténetét mesélik el a szerzők.
Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
