Szívesen olvasnál cserihanna- vagy Pogány Induló-dalszövegeket és -dalelemzéseket? Van egy jó hírünk!
Tíz kortárs előadó írásait, dalszövegeit rendezték öt ciklusba a szerkesztők, a szöveganyagok mellé magyarázó széljegyzetek is kerültek.
A Hallunk titeket című, mintegy 170 oldalas könyvben olvasható szövegek túlnyomó többsége a hiphop műfajából kerül ki, de számos más stílus és megközelítés, különböző hátterű szerzők sorakoznak a kiadványban. Közös bennük az őszinteség, amellyel a 2020-as évek Magyarországáról mesélnek, olyan társadalmi problémákról is, mint a szegénység, a bűnözés, a függőség, a politikai önkény vagy a korrupció, miközben a szerzők egymásra is utalnak, és közben felvillannak kultikus helyek, emlékezetes események.
A tíz népszerű dalszerző-előadó között találjuk Schwarcz Ádámot (Beton.Hofi), Halász Kolost (Co Lee-t), Szirmai Marcellt (Pogány Induló), Berta Csongort (Bongor), Halász Emesét (Indigo), Cseri Hannát (cserihanna), Barkóczi Noémit, Süli Laurát (laurie.), Olasz Patrikot (Ótvar Pestis) és Horváth Krisztiánt (Krúbi). A kötet szövegeit öt ciklusra (Gyökerek, Sötét, Magam, Érintés, Közeg) osztották.
„Szerettük volna, hogy a válogatás a lehető leginkább reprezentatív legyen, ezért a Z generáció legfiatalabb tagjaitól az Y generáció közepéig emeltünk be szerzőket. Szempont volt továbbá, hogy a képviselt zenei stílusokból minél több felvonuljon, és persze a nemek aránya is kiegyenlített legyen” – mondta Borsi Bálint költő, műfordító, a szövegekhez készült jegyzetek készítője, a kiadványban olvasható tanulmány szerzője, aki kiemelte, hogy nem a dalszerzők személye, hanem az elemzési szempontok sokszínűsége határozta meg azt, hogy kiknek a szövegei kerültek be a kötetbe.
A mai előadó-dalszerzők előtt a 2003-ban indult hiphopformáció, az Akkezdet Phiai tört utat azzal, hogy a magyar könnyűzenében korábban is jelen lévő virtuóz nyelvi fordulatok mellett formai és szövegi utalásokkal behozta a képbe a magyar irodalom örökségét. „Sokat tettek azért, hogy az esztétikai igényesség egyre inkább tényező lett, a kanonizált irodalom pedig becsatornázódott a könnyűzenébe” – fűzte hozzá Borsi.
Mint fogalmazott, a nagy elődök közül Bródy János és mások dalköltészete biztosan hatott a mai szerzőkre, akik a nyolcvanas évek underground színtere, a Spions, Sziámi, Pajor Tamás örökségéből is táplálkoztak, akárcsak az amerikai hiphop legendáiból. Arra is kitért, hogy a könnyűzenében időnként korábban is használtak irodalmi utalásokat, erre Baksa-Soós János vagy Hobo példa, akik egy-egy Villon- vagy Faludy-sort emeltek be rejtve szövegeikbe.
A szövegekhez készített széljegyzetek kontextusba hoznak, megmagyaráznak egy-egy sort, fogalmat.
„Azt gondolom, az idősebbek ezekből elsősorban azt értik meg, hogy a Z generációhoz köthető egy-egy kifejezés, szövegközi utalás mit is jelent pontosan. Az például nekik valószínűleg nem magától értetődő, hogy Pogány Induló Szegeden született, holott ez számos dalszövegének a kiindulópontja. A Z generációs olvasóknak, a zenehallgató rajongóknak elsősorban az irodalmi elemzést kíséreljük megmutatni” – fogalmazott Borsi Bálint.
A Hallunk titeket című kötet Edinger Katalin szerkesztésében, a Trend kiadó gondozásában jelenik meg, a bemutatója október 3-án lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Címlapfotó: Cseri Hanna bábrendező, énekes-dalszerző. Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
