Deák Ferenc elveszettnek hitt levelei az Országos Levéltárban

Az eddig elveszettnek hitt dokumentumok között 8 darab ? Nedeczky Idához írt ? Deák-levél, Deák Ferenc egy költeménye, valamint külön kis borítékban egy hajtincse található. A levelek Kehidán, Pesten és Pusztaszentlászlón, 1853?1862 között keletkeztek, a hajtincs valószínűleg az 1850-es évekből származik. Ilyen Deák-hagyaték valószínűleg sehol máshol nem maradt fenn.

 

"Fellebbentik a fátylat Deák Ferenc jelleméről, mértékletességéről, józanságáról, erőszak-ellenességéről" ? fogalmazott René Louis Roudaut, aki megemlékezett arról is, hogy a liberális, nyitott szellemiségű Deák Ferenc igazságügy-miniszter volt a Batthyány-kormányban, illetve ő volt az 1867-es kiegyezés szellemi atyja.    

 

Szőcs Géza államtitkár emlékeztetett, vasárnap ünnepli az ország a magyar kultúra napját, a Himnusz születésnapját, amely arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet az "évezredes magyar kultúrkincsre".  A levelek jelentőségéről szólva elmondta: abból a korszakból való, amikor a "haza bölcse" mintegy egy évtizedre visszavonult a közélettől. Mint fogalmazott, az önmérsékletre, fegyelemre intő levelek bölcs, olykor humoros-csipkelődő hangvétele olyan művek sorába illeszkedik, mint a Szent István király intelmei Imre herceghez vagy a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz. "Ezek a dokumentumok, amelyek e történeti falak közé kerülnek, bizonyossággal megmaradnak a jelen kutatói és a jövő nemzedékei számára. Mondhatni a közös tudás elemévé válnak" ? fogalmazott Szőcs Géza, aki megköszönte René Louis Roudaut ajándékát.
 

Nedeczky Ida Deák Ferenc unokahúga és keresztlánya volt. Ő és négy testvére, valamint édesapjuk, Nedeczky Károly közel állt Deákhoz. Az apa 41 éves korában bekövetkezett halála után Deák a félárván maradt gyermekek pártfogója, atyai segítője lett. Ida rendszeresen váltott vele levelet, kért és kapott tőle tanácsot leánykorában, majd később, Szabadhegyi Sándorhoz való férjhezmenetele után is. A most előkerült levelek zömmel ismertek voltak: egy G. V. monogramú személy közölte azokat a Pesti Napló hasábjain 1888-ban. A levelek valószínűleg a Nedeczky?Szabadhegyi család birtokában voltak, így a tartalmukat közlő személy családtag vagy közeli ismerős lehetett. A levelek későbbi sorsáról csak annyi tudható, hogy Nedeczky Ida menye, a francia származású Szabadhegyi Imréné az 1950-es években adta be a nagykövetségre ? talán azért, mert utóda nem volt.

 

A most előkerült emlékek a Magyar Országos Levéltárban a Deák Ferenccel és a Deákkal rokon családok iratainak gyűjteményében kapnak helyet.