Debütált A Legkisebb Jégkorszak

A Fuga adott otthont Térey János A Legkisebb Jégkorszak című, legfrissebb regénye bemutatójának. A helyiség kiállítótermének tárlata alatt faggatta a szerzőt és Szilasi László írót, irodalomtörténészt a kötet szerkesztője, Nagy Boglárka. A beszélgetés folyamán pedig Rába Roland olvasott fel részleteket a szövegből, mintegy illusztrációjául szolgálva az éppen szóba került tematikákhoz.

Elsőként Szilasi László laudációjában ismertette A Legkisebb Jégkorszak, meglátása szerint legnagyobb erényeit, valamint megszívelendő információkat is megosztott vele kapcsolatban. ?Annyi tájleírást, annyi meteorológiai jelentést kell majd elolvasnotok, kedves Olvasók, mint utoljára Jókai Mórnál. Már ha olvastatok valaha is Jókai Mórt, vagy tájleírást? ? jegyezte meg humorosan. ?Ez a szöveg végül is egy jó thriller 2019-ből, egy disztópia. Egy ?pre-apokaliptikus? vízió, mert jön egy kicsike jégkorszak, de aztán, azt hiszem, egy kicsit el is marad? ? tette hozzá.

Nagy Boglárka első kérdésében arra volt kíváncsi, hogy Térey János miért a verses regény műfaja mellett döntött, amikor megírta ? nem pusztán A Legkisebb Jégkorszakot, hanem több kötetét és drámáját is, ugyanis azok esetében is ez a meghatározás a legpontosabb. Térey korábbi ?fogadtatásáról? is beszámolt: ?amikor még régebben felvetettem a kollegáknak, hogy jó lenne-e egy verses regény, azt mondták rá, hogy hülyeség.? Ezek ellenére is úgy döntött, hogy megmarad ennél a megszólalásmódnál. ?De még egy verses regényt nem szeretnék írni? ? említette nevetve. Majd az est moderátora a kötet tematikájára kérdezett rá, hogy miért éppen a jégkorszakot helyezi fókuszpontba, amikor is a jelenlegi körülmények épp ennek az ellenkezője fele tendálnak. Térey ez kapcsán egy izlandi élményét mesélte el, amely a maga fagyosságával, a ?maga kihívásaival, hogy például nincs növényzet? ? tette hozzá, megadta neki az inspirációt a regény megírásához.

Ezt követően a kötet szerkesztője A Legkisebb Jégkorszak társadalmi ábrázolására tért ki. Térey arra a kérdésre, hogy miért a ?félelit, nem a felső tízezerhez tartozó, bohém, érdeklődő, valamelyest pénzes réteg? ? ahogyan Nagy Boglárka leírta ? nézőpontja mellett döntött, és nem például a mélyszegénység oldala mellett, azt válaszolta, hogy a szegénységet sok magyar irodalmi alkotás örökíti meg, és ő maga is jól ismeri ezt a közeget. ?Nézzük meg ezt a bizonyos középosztályt? ? emelte ki, ? ugyanis őket találtam a legkevésbé a mostani magyar irodalomban.? Ebben látja a még kiaknázatlan lehetőségeket is, legalábbis ami a mai magyar irodalom kontextusát illeti ? ?ez egy polgári regény? ? mondta Térey ezzel kapcsolatban, rávilágítva arra, hogy ennek a mai irodalmi jelenlétét csekélynek találja.

Szóba került továbbá, hogy A Legkisebb Jégkorszak megírását hosszú kutatómunka előzte meg, elsősorban ami a meteorológiai vonatkozásokat illeti. ?Én mindig megfogadom, hogy sosem írok meg olyan művet, amihez anyaggyűjtés szükségeltetik, mert hihetetlenül fárasztó dolog? ? jegyezte meg humorosan. Megtudhattuk azt is, hogy Térey 2012 óta dolgozott a művén.

?A Legkisebb Jégkorszaknak főmű szaga van? ? felelte Szilasi László Nagy Boglárka kérdésére, aki arra volt kíváncsi, hogy irodalomtörténészként hogyan ítélheti meg Térey regényének helyét saját életművében. A szöveg erősségeként emeli ki például az épületek, építmények emlékezetének a feltárását, amely igaz, több művében is előtérbe került, de itt alaposabban és érzékletesebben ki van dolgozva ? állítása szerint.

Fotó: Jelenkor Kiadó