A magyar kulturális intézményrendszer központosításáról, annak módszertanáról és szabályozásáról szól az a dokumentum, melynek részleteit március 20-án hozta nyilvánosságra az Index.hu. Bár a leírtak egyelőre csak törvénytervezetként állnak, szakmai megvitatásukat követően az átalakítás terveit vélhetően hamarosan felterjesztik az Országgyűlés elé. A tervezetről megkérdeztük Demeter Szilárdot, aki több intézmény és szervezet vezetőjeként is érintett az átalakítás kérdésében.
Mint a lap írta, a központosítás tervének híre ugyan nem váratlan, azonban a formálódó jogszabály tervezetében – mely most került nyilvánosságra – a kulturális szervezetek együttműködésével kapcsolatban találhatók eddig nem ismert információk. A dokumentum előrevetíti azt, hogy a vármegyei illetőségű városi és települési kulturális szervezetek egy-egy intézmény fennhatósága alá sorolódnak be.
Ennek a gyakorlatban az a jelentősége az Index szerint, hogy nemcsak a módszertani együttműködést szorgalmazzák a jogalkotók, de az alszervezetek szakmai tevékenységének dokumentumait, az éves beszámolóikat, valamint a munka- és szolgáltatási tervet is jóváhagyásra kell felterjeszteniük az őket összefogó intézménynek. Mint az indoklást idézik, a kulturális törvény célja „a teljes kulturális ágazat egységes rendszerbe helyezése, […] az intézmény- és tevékenységrendszer, a támogatások és irányítási területeinek összehangolt és egységes keretszabályozása”.
A lap szerint a tervezet preambulumában meghatározzák, mi a kultúra, mely definíció egyik részletét idézik: „organikusan egymásra épülő szimbólumok és hagyományok rendszere, egymás mellett létező és egymást feltételező tudáshalmaz, amelyet az emberi tanulás és művelődés folyamatában sajátít el az egyén önművelődéssel közösségben, intézményesített és azon kívüli közvetítő közegen keresztül”. Ezzel összhangban pedig a dokumentumban az áll, hogy a törvény „a kulturális alapellátáshoz, a kulturális akadálymentesítéshez, az egyes kulturális ágazatok legalapvetőbb szolgáltatásaihoz való hozzáférést kiemelt ágazati intézményrendszeren keresztül, kiemelt ágazati programokkal biztosítja”.
A rendelkezés által érintett kiemelt ágazati intézményrendszer részeként jelenik meg a dokumentumban mások mellett a Nemzeti Kulturális Tanács (melynek várhatóan növekszik majd a hatásköre), a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Filmintézet is. A lap kiemeli, hogy a dokumentum több fejezetéből is kitűnik a közművelődés, a népfőiskolai rendszer és a népi kultúra előtérbe helyezése. A módszertani irányításban és a központi jóváhagyás folyamatában a tervek szerint szerepet kap a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzeti Színház, a Nemzeti Filharmonikusok, a Nemzeti Táncszínház, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökség is. A tervezetben az Index szerint egyelőre nem szerepel a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ – melynek megalapítását nemrég jelentették be, és amely vezetője várhatóan Demeter Szilárd lesz –, sem pedig a Zeneakadémia.
A dokumentumban szereplő több intézmény vezetésével is megbízott Demeter Szilárdot kerestük meg kérdéseinkkel.
Szükségesnek tartja-e új kulturális törvény megalkotását? Ha igen, mi indokolja?
Nem nagyon találkoztam még olyan intézményvezetővel, aki ne szeretne egy átlátható, koherens szabályozási környezetet. Csák miniszter úr vezetésével ezt készíti elő a KIM. Ahogyan az Index is idézi, van egy olyan tervezet, amit a miniszter úr szeretne széles körben megvitatni. Erre még – tudomásom szerint – nem került sor, így a tervezet sem került még semmiféle kormányzati fórum elé. Még nem létező törvényről viszont nehéz értelmes véleményt nyilvánítani.
Véleménye szerint a kulturális terület központosítása helyes irány?
Jelenleg is a vidéki múzeumok és könyvtárak számára a központi költségvetésből nyújtott normatív támogatás szakpolitikai véleményezését a szaktárca végzi el, a könyvtárak minősítését az OSZK-n belül a Könyvtári Intézet készíti elő. Ezért nem értem a kérdést. Most is központosított a forrásbiztosítás. Az önkormányzati forrásbiztosítás mikéntjéről meg az önkormányzat dönt. Működik ez a modell. Egyébként megnézném azt a központosító politikust, aki meg akarná mondani például a kecskeméti igazgatónak, Rosta Szabinak, hogy merre van az előre. A vidéki múzeumok igazgatói kemény és egyenes emberek, az igenük igen, a nemük nem, jól lehet velük együtt dolgozni. Szövetségesekként megyünk előre.
Mikor jöhet létre a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ?
Azt a Jóistenen kívül a kormány és a törvényhozás tudhatja.
Mikorra lehet már érzékelhető eredménye az intézmények centralizálásának?
Itt van egy kis vitám Csák miniszter úrral. Szerinte korábban, mint ahogyan én számolom, és szeretnék hinni neki. Az elmúlt öt év tapasztalatai alapján viszont azt tudom felelősséggel állítani, hogy öt éven belül biztosan.
A témával kapcsolatban kerestük a Kulturális és Innovációs Minisztérium sajtóosztályát is. Amennyiben választ kapunk tőlük, cikkünket frissítjük.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
