?Egykori dolgozók, különleges műtárgyak és az elmúlt fél évszázad felejthetetlen pillanatai néznek vissza ránk a falakról, és hirdetik: a SOM kivételes helyet foglal el a múzeumi világban? ? olvashatjuk a kiállítás ismertetőjében az ígéretet, mely szerint igazán különleges élményben lesz részünk. És ez így is van! A három részre tagolt kiállítás a történelembe kalauzolja a látogatót, ugyanakkor a személyes hangvételnek köszönhetően nemcsak megidézi az elmúlt ötven év eseményeit, hanem be is szippantja a kíváncsi kalandort. Még akkor is, ha egy-egy műtárgy sokak számára kissé bizarr lehet.
A múzeum ötven éve
?A kiállítás három nagyobb tematikai egységből áll, melyet a tárlat térszerkezete is követ. Az első teremben a történeti visszatekintésen van a hangsúly, a múzeum, az épület történetén túl a látogató képet kaphat az időszaki kiállításokról, a rendezési elvek változásairól? ? mondta el Kómár Hanna, a Tabáni titok. 50 éves a SOM című kiállítás kurátora.
?A SOM 1965-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt, az állandó kiállítás 1968-ra készült el, ezután születtek meg az időszaki kiállítások. Egy hetvenes években rendezett időszaki kiállítás megidézésével kezdtük a muzeológiai történetmesélést. Az Ötezer év orvosi divatja című kiállítás, amelyet Szlatky Mária rendezett, az orvoslás történetét az orvosi viseleteken keresztül mutatta be. A tárlathoz szemléltető bábuk készültek, és érdekesség, hogy ezek öltözékét az akkori, nagy varrótehetséggel megáldott portás, Viki néni készítette el.
A ?80-as évek közepétől a ?90-es évek közepéig a múzeumban megnőtt az éremkiállítások száma, erre több tényező is okot adott. Egyrészt a gazdag gyűjtemény lehetőséget kínált a bőséges témaválasztáshoz, másrészt a múzeum kapcsolatokat tudott kialakítani az érmeket készítő művészekkel, és az sem elhanyagolható, hogy a rendezés nem igényelt komoly anyagi terheket. Az Orvosnumizmatikusok érmeken című vitrinünk azonban kakukktojás a sorban, ebben a tárlóban olyan érmek találhatók, amelyek az intézményhez köthető jeles személyiségeket, orvosokat, muzeológusokat ábrázolják? ? árulta el Kómár Hanna.
?A múzeum létrejöttét is az érmeknek köszönhetjük, egy jelentős éremgyűjtemény megvásárlása szolgáltatta a lehetőséget a SOM megalapításához? ? jegyezte meg a kurátor, majd rámutatott a következő vitrinre. ?A ?90-es évek végétől megváltozott az igény a múzeumi kiállításokat illetően: a nem csak a szakma számára érdekes témák köré rendezett tárlatok kerültek előtérbe. Kiállításaink sorában a mérföldkövet a Démoni ragály: a pestis című kiállítás jelentette témaválasztásával, vizuális megjelenésével, korosztályok számára történő hasznosításával, reklámtevékenységével, több vidéki, sőt határon túli helyszínen való bemutatásával. A kiállítás sikeressége természetesen a látogatószámban is mérhető volt.?
A múzeum kiállítástörténetét felelevenítő szakaszt az igazán meghökkentő Az erényöv titkos története című tárlat felidézésével folytatjuk. ?A kiállításpolitikánkat bemutató vitrinsorban ez a csúcspont. Talán ez a vitrin mutatja meg azt, hogy ez a kiállítás tudott újat mutatni a múzeumi szakmán belül is. A SOM-ban a 2010-es évektől új kiállításrendezési irányzat jellemző, a kiállítás alapja egy erős történet, a mondanivalóhoz kapcsolódik a tárgyi anyag, amely kerüli a mennyiségi bemutatást, a halmozást, és a tematikát kiegészítendő nagyon fontos szerepet kap a vizuális térkialakítás, a design. Az erényöv titkos története volt az első kiállításunk, amelynek tervezését és kivitelezését a Heonlab Kft. készítette. Azóta többször dolgoztunk már velük együtt, így most is.?
A történeti visszatekintést a Helyben vagyunk! elnevezésű kiállításrész zárja, ahol az épületről készült, ötven évvel ezelőtti fotók és jelenkori párjaik láthatók. ?A második világháború alatt a múzeum épülete súlyosan megrongálódott. Majdnem lebontották, de köszönhetően néhány lelkes embernek és annak, hogy Semmelweis szülőházáról van szó, megmenekült? ? mondta el a kurátor.
Személyes történetek, élményekkel teli hétköznapok ? avagy ?Elnézést, valaki itt dolgozni szeretne!?
A tárlat ezen része ?azt szeretné felfedni, amivel a látogató nem találkozhat, ami a kiállítások mögött történik: hogy milyen feladatok vannak egy múzeumban, milyen szakmák fordulnak elő, vagy hogy egy tárgyból miként lesz műtárgy. Kis múzeumi asztalokon nézhetjük végig a folyamatot hat lépésben, onnantól kezdve, hogy bekerül a múzeumba a tárgy, odáig, hogy egy kiállítás része lesz. Mindemellett azt is lényegesnek tartottuk bemutatni, kik tesznek azért, hogy egy kiállítás létrejöjjön, az intézmény működjön. Minden munkatársat megkértem, hogy egy-egy tárgyon keresztül meséljen önmagáról, a múzeumhoz, a munkájához fűződő viszonyáról. A kérésnek minden kollégám eleget tett, ennek eredményeként rendkívül színes írások születtek, élmény olvasgatni őket, egy egész fal lett tele tárgyakkal és a hozzá tartozó szövegekkel, a bogarászgatásnak csak kedvünk és időnk szabhat határt? ? mesélte a kurátor.
Ehhez a tematikai egységhez kapcsolódik megannyi fénykép, melyek a volt és a jelenlegi munkatársakat mutatják be munka közben, egymás társaságában az elmúlt évtizedekből. ?A kedvenc részem a kiállításból a múzeum adattárából származó dokumentációválogatás, amely a múzeum privát életébe nyújt betekintést sok érdekes esettel: az elhagyott kabáttól a felajánlott hímtagprotézisen át a betörésig, amikor egy kilogramm nyers húst loptak el a múzeumi hűtőszekrényből.?
Mit rejt az utolsó terem?
Mielőtt a kiállítás utolsó termébe lépünk, egy játékkal találjuk szemben magunkat. E kvíz lényege, hogy beleéljük magunkat a muzeológusi szerepbe, és igyekezzünk minél több orvostörténeti tárgyat felismerni. Ki tudja, hogy néz ki a vércentrifuga és a koponyalékkiemelő csipesz?
Az utolsó terembe lépve tárgyakkal telerakott vitrinek fogadnak minket.
?Az első pillantásra minden koncepció nélkül kiállított tárgyhalmazzal az volt a célunk, hogy bemutassuk, mennyire gazdag és sokrétű a SOM gyűjteménye. Minden gyűjteménycsoportból válogattunk tárgyakat, a zsúfoltság nem véletlen, azt szeretnénk, ha a látogató kedvére nézelődne és fedezné fel a műtárgyakat, amelyek szemet gyönyörködtetőek, meghökkentőek vagy akár borzongatóak? ? jegyezte meg Kómár Hanna, majd a falra pillantott és felhívta a figyelmet: ?a falakon a gyűjteményben előforduló eszközök megnevezései olvashatók, itt a nem mindennapi szóalakokra szeretnénk felhívni a figyelmet?.
A kiállítás végére érve már számos információval gazdagabb a látogató, egy kérdés azonban még mindig fúrja az oldalát. Mi is a tabáni titok?
?A tabáni titok? Sokak számára felfedezésre váró helyszín a múzeum, a kiállítás, az elmúlt ötven esztendő. Így született meg a cím is, nem egy konkrét tárgyról vagy tényről van szó tehát, a titok a kiállítás apró részleteiben és azok felfedezésében rejlik.?
Készítette: Tóth Eszter
Fotó: Csákvári Zsigmond
