 |
? Ez az első rendezésed. Mi késztetett most erre?
? Egy színdarab akkor tekinthető késznek, ha egyszer színpadon is megközelítőleg megmutatja a formáját. Úgy gondoltam, kell még javítanom ahhoz, hogy tényleg azt mondhassam csipetnyi idealista felhanggal: kész.
? S hogyan lett mindebből konkrét előadás?
? Eldöntöttük, hogy megcsináljuk, ezért keresgettünk befogadó-készséget. Bár Orlai Tibor azonnal érdeklődött, elmondta, neki nem fér bele a jelenlegi programjába, de támogatja az előadást, ahogy Gáspár Anna segítségével a Manna Kulturális Egyesület is.
? A mostani szereposztás egészen hasonlít a nagy érdeklődés miatt többször is megismételt, még felolvasó színházi verzióhoz.
? Rájuk gondolva írtamadarabot, így valóban kézenfekvő, hogy végre olyan előadást kerítsünk, amelyben eljátsszák a nekik írt szerepeket. Nem udvariasságból mondom, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban is jó színészek játszották nagy sikerrel, csakhogy a próbáink során ? nem a medve bőréről beszélek ? bebizonyosodott, amit sejtettünk, ők a sajátjukként alakítják tovább ezeket a figurákat.
? Miért pont nekik írtál először és miért pont ilyen színdarabot?
? Eredetileg egy francia bohózatszerűséget akartam, amolyan ágy alá, szekrénybe bújós pörgő komédiát, ami eladható, mindenkit érdekel, így kézenfekvő volt, hogy a szex legyen a téma. S amikor felhívott Pál András, nincs-e olyan darabom, amit fel tudnának olvasni ? tudniillik éppen volt erre kapacitásuk ?, elküldtem. Tetszett nekik, találkoztunk, továbbgondoltuk, és arra jutottunk, érdemes lenne még beleírni a meglévő anyagba közérdeklődésre számot tartható szexuális problémákat.
? Aztán többször is felolvasták. Még közben is alakult?
? Naná. Figyeltük, mi nem működik, mit kell még megoldani. Nagyon sokat csiszolódott.
 |
? Közös munkák által gyakorlott és sikeres drámaíróként az első önálló darabod miért nem az élet érteméről vagy valami hasonlóan fennkölt dologról szól?
? Nem érdekel az élet értelme. Írás közben arra gondolok, hogy ne aludjanak majd el a nézők, sőt először alapvetően a magam szórakoztatására íródnak a mondatok. A családunk fele közgazdász, amitől talán nem függetlenül magam is lényegesnek tartom, hogy olyan tisztességesen csináljunk meg egy előadást, hogy azt sokan akarják megnézni. Kidobott pénz, amire alig páran kíváncsiak.
? Ezt talán a bátyád is mondhatta volna, mégis gyanítom, másként gondolkodtok, másként írtok.
? A közös darabjainkban én konzervatívabban és gördülékenyebben írok, amit aztán az tesz izgalmassá, ahogyan ő belenyúl azokba. Persze az abszurdra bennem is van hajlam, ami persze meglehet, magyar sajátosság. A Csak egy szög című előadásban például volt egy bírósági tárgyalás, ahol tanúként is részt vett egy ember, akit a vád szerint megettek a cigányok. Ezt például a kanadai feleségem ? mint oly sok más kultúrából érkezett ember ?nem találja viccesnek, legfeljebb elborzasztónak.
? És mint rendezőre magadra találtál?
? Eleinte féltem, aztán ez idővel elmúlt. Elég jól ismerem a szöveget, a színészek a barátaim, akikkel tudtam, jó lesz dolgozni ? egyáltalán ezért álltam neki. Ám semmiféle rendezői vágyam nem volt, és nem is lett. Ez csupán praktikus alkalmi megoldás volt. Egyébként helyenként vitatkoztunk azon, mit szeretne az író, aztán ők meggyőztek, hogy én nem értem jól.
? Hogyan nézett ki mindez a gyakorlatban? Azért kérdezem, mert Mohácsi Jánossal, a bátyáddal szoktál együttdolgozni, akiről rendezőként köztudott, a hagyományoktól eltérően dolgozik a színészekkel.
? Én csak őt láttam rendezni, és nagyon szeretem, ahogy ő dolgozik. Persze, hogy őt utánoztam: ahogy a színészeket kezeli, segítséget kér tőlük, tanácsot ad nekik, amennyi kávét iszik ? bárcsak tudnék úgy rendezni. Engem is rendkívül támogattak a színészek, és az egymás iránti szeretettel teli légkör miatt könnyen is ment a munka. Csak arra kellett figyelnem, amit szintén a bátyámtól tanultam meg: legyek mindig flexibilis, nyitott az új gondolatra, és mérlegeljek mindent felmerülő gondolatot.
? Tehát ők is alakították a szöveget.
? Nyilvánvalóan bárki és bármi megkérdőjelezhette az írott szöveget, úgyhogy ténylegesen változott is. Rettentő sokat dolgoztunk azon, hogy minél rövidebbek és pontosabbak legyünk mind jelenet-, mind mondatszinten. Mert munka közben kiderült, ez elemi fontosságú ebben a fajta az amerikai sitcom-os iskola szerint íródott szövegbe. Ha ez az előadás majd jól sikerül, az annyi más mellett ennek a kiderülési folyamatnak is köszönhető lesz.
 |
? Mi lett más a színészek által próba közben?
? Változtak az indítékok, sőt, kicsit a karakterek is, hogy a végén a lehető legjobb előadást tudjuk kihozni a darabból. Ahogy a bátyám is mindig arra igyekszik: ne színházszerű legyen, hanem élővé váljék. Egyébként könnyű dolgom volt, mert a színészek szakmai kiválóságának jellemzője, hogy ők kapacitálták a próbákat, az újabb és újabb finomítást, magukat egy cseppet sem sajnálva.
? Alkalmi megoldásként ? ahogy mondtad ? rendezel. Az még nem jutott eszedbe, hogy játssz?
? Dehogy. Nagyon nem akarnék, és egyáltalán nem is menne. A színészek másmilyenek, mint én. Gyakran kaparnak le magukról mindent, ami egy hétköznapi ember természetes önvédelmi rendszerének része, és amit egy ilyen magamfajta a világért sem adna. Az én olvasatomban a színészek teljesen abnormális dolgokat csinálnak. Tudom, ez kispolgári szöveg, de szerintem nincsen jobb a kispolgári létnél.
? Bbejut ebbe a létbe, netán az előadásba valami közéleti is?
? Úgy érted valami politikai? Nem, mert engem az nem érdekel. Sőt annyira megvetem a politikusokat, hogy hallani sem akarok róluk. Én a normális élettel szeretek foglalkozni.
