A Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik legjobban várt eseménye a Cinema Mystica megnyitása volt, hiszen Magyarországon még soha nem láthattunk hasonló, immerzív, közvetlen megtapasztalást biztosító digitális művészeti kiállítást. A szervezők nem aprózták el a premiert: több mint ezer négyzetméteren, 16 interaktív installáció révén merülhetünk el a valóság, a víziók és a végtelen univerzum világában.

A kiállított installációkat a Global Illumination alkotói közösség tagjai hozták létre. A főként szabadúszókból álló kreatív műhelyben animátorok, 3D-művészek és számítógépes grafikusok is vannak. Mint Vigh Dávid, a csapat egyik alapembere elmondta: „A befutott digitális művészek mögött gyakran tíz-húsz ember gyártja a tartalmakat. Mi hiszünk abban, hogy együtt erősebbek vagyunk, mint külön-külön. Természetesen mindenki megkapja a saját kreditjét, de elsősorban a csoportos bemutatkozáson van a hangsúly.”

A digitális művészetben nagy szerepe van a technológiának, ezért a csoport tagjai is a legmodernebb szoftvereket, szenzorokat, projektorokat, 3D-nyomtatókat használták az installációk létrehozásához. Azonban nem a technológia határozza meg az alkotást, az csak egy eszköz, ahogy a festőnek az ecsete vagy a szobrásznak a vésője.  

A Global Illumination hat-nyolc éve formálódik. Kezdetben ketten-hárman alkották az alkotói csoportot, majd egyre többen csatlakoztak hozzájuk; most nagyjából húszan vannak. A tagok a hétköznapokban többnyire reklámokat csinálnak, de egyre nagyobb nevet szereznek színpadi látványvilágok megtervezésével, nagy léptékű mapping-, azaz virtuális épületfestő projektekkel is: Japántól Los Angelesig már számos fesztiválon megfordultak. De évek óta ők felelnek az O.Z.O.R.A. pszichedelikus látványáért is.

Így nem meglepő, hogy ők álmodták meg
az első hazai digitális művészeti tárlatot, amelynek a margitszigeti, régi
palackozóüzemből kialakított Kristály Színtér ad helyet. A Cinema Mystica koncepciója ugyan
illeszkedik a nemzetközi trendekhez, a művészek anyagi lehetőségei azonban
sokkal korlátozottabbak, mint nyugati társaiknak. Mint Vigh rámutatott, a
kiállítást befektetők és szponzorok nélkül hozták létre.

Ám a nehézségek ellenére elégedett az elért eredménnyel, és reméli, hogy minél többen megnézik a tárlatot:

„Nagyon új dolgot hoztunk itt létre, hiszen csak az elmúlt pár évben kezdtek el terjedni a hasonló kezdeményezések.”

A TeamLab 2018-ban Tokióban nyitotta meg a világ első állandó digitális múzeumát, amely már az első évben 2,3 millió látogatót vonzott. Ugyanabban az évben az Atelier Des Lumières digitális művészeti tér is megnyitotta a kapuit Párizsban, tavaly pedig Atlantában hozott létre digitális kiállítóteret az Illuminarium. „A digitális, immerzív művészet kezd bekerülni a köztudatba, ennek a trendnek a részesei vagyunk mi is. Hosszabb távon olyan platformot is szeretnénk létrehozni, amely szabad, megrendelőktől független alkotásoknak adna teret.”

A Cinema Mystica az első lépés ezen az úton. A fényinstallációk, a 3D-nyomtatott objektumok, az interaktív, immerzív vetítések és a videómappingek között bóklászva könnyű elveszni: a valóság és az álom, a misztikum világa összekeveredik. A színes ábrák, formák, fények és zenék lüktető audiovizuális kavalkádja egészen szokatlan módon hat a tudatra és a tudattalanra, egy-egy alkotás előtt állva mintha az univerzum végtelenségét tapasztalnánk meg. Különösen magával ragadó a szobányi méretű, 360 fokos immerzív vetítés az élet keletkezéséről, valamint a mozgásunkat lekövető, hullámzó, örvénylő óceáninstalláció.

A már-már transzcendesnek tűnő, a tér
és az idő megszokott koncepciójából kilépő digitális műtárgyakkal ez is volt a
cél: „A Cinema Mystica alapfilozófiája az, hogy mélyebb, spirituális
üzenete is legyen az alkotásoknak. Reményeink szerint aki eljön a kiállításra,
az kapcsolatba kerül a belső önvalójával.”

De az inkább a külsőségekre fogékonyak
számára is maradandó élményt nyújt majd a kiállítás, hiszen a fényvetítések tökéletes
hátteret biztosítanak a szelfizéshez.

A Cinema Mystica című immerzív digitális kiállítás június 5-ig mindennap dél és este tíz között, a margitszigeti Kristály Színtérben tekinthető meg.

Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu