DBZOL20241213010.jpg

Dokumentumfilm készült a Nobel-díjas magyar fizikusról

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus példaértékű életútját mutatja be Az elektronok nyomában című dokumentumfilm, amelyet december 30-án a Duna csatornán láthatnak először a nézők.

Az elektronok nyomában című filmben Krausz Ferenc először meséli el élete történetét, a nézők bepillanthatnak egy szerény, alázatos ember életébe, akit a tudomány iránti szenvedély és a kíváncsiság hajt. A film bemutatja a tudós áttörő felfedezését, amellyel láthatóvá tette az elektronokat, új fejezetet nyitva a tudományban és az emberiség jövőjében.

Krausz Ferenc életútját a határok folyamatos feszegetése és a kitartás jellemzi - hangsúlyozta Kiss Gábor István rendező a pénteki sajtóvetítés után. Krausz Ferenc hozzátette ehhez a személyiségéből fakadó, gyerekkorában, a móri évek alatt megtanult szorgalmat és állhatatosságot.

Kiss Gábor István hangsúlyozta, hogy a Nobel-díj nem az életút végállomása, hanem csak egy pillanat Krausz Ferenc életében, a felfedezése pedig az orvosdiagnosztikai eljárások fejlesztésén keresztül mindannyiunk életét jobbá teheti. Mint mondta, „Krausz Ferenc mindig új módszereket keres, rendkívül nyugtalan elme, aki önmagát is mindig próbálja a maximális tudás határáig vinni.”

A forgatás még egy szerény Nobel-díjasnak se könnyű

A forgatás tavaly novemberben Stockholmban kezdődött, majd Szaúd-Arábiában, az attoszekundumos laboratóriumban, Washingtonban, Münchenben, Bécsben, Móron és Szegeden is dolgoztak.

Krausz Ferenc bevallotta, hogy a forgatás elején furcsán érezte magát, mert ilyen szerepkört először vállalt el. „De ahogy haladtunk előre, egyre jobban átéreztem azt, hogy a filmnek nagyobb jelentősége lehet annál, mint hogy a munkámat és a mindennapjaimat mutassa be. Lehet olyan üzenete, amely a közvetlen munkán túlmutat, és ezáltal a motivációm is megnőtt" – fogalmazott a fizikus.

Krausz Ferenc a tudományos sikerei után is ugyanaz az ember maradt, mint aki Mórról elindult.

„Mindig is a habitusom középpontjában állt, hogy alázatosnak kell lenni. És hálásnak azért, mert megadatott az a lehetőség, hogy olyan munkát végezzek, amit igazából hobbinak érzek, és ami nap mint nap hajt előre”

– mondta. Hozzátette: pályáján olyan emberekkel dolgozhatott együtt, akik gazdagították és hozzátettek valamit a képességeihez. „Ez egy olyan fantasztikus privilégium, amiért hálás vagyok az életnek” – magyarázta.

Krausz Ferencet Rubik Ernő is motiválta, aki az írta egyik könyvében, hogy a tudósoknak mindig a megfelelő kérdéseket kell feltenniük. „Nálam is az játszódott le, hogy feltettem azt a kérdést, hogy igazából miért csinálom azt, ami csinálok. Hol találom meg azokat a problémákat és kérdéseket, amik számomra hajtóerőt tudnak szolgáltatni akár évtizedeken át ahhoz, hogy haladjak egy úton előre?” – hangsúlyozta a tudós.

A tudomány iránt érdeklődő fiataloknak azt üzente a Nobel-díjas fizikus, hogy ne legyenek restek, ne sajnálják az időt arra, hogy megtalálják azt a legfontosabb kérdést , amely később iránytűként szolgálhat számukra.

A sajtóvetítés után Krausz Ferenc felajánlotta a közmédia Jónak lenni jó! című adománygyűjtő kampányának a film plakátját, amelyet a kézjegyével látott el.

Az elektronok nyomában című dokumentumfilm producere Lajos Tamás, operatőre Gajdics Dávid, vágója Vághy Anna, a zeneszerző Dózsa Péter.

Ez is érdekelheti

Száz dolog, amiért szeretjük a százéves David Attenborough-t

A televíziózás történetének leghitelesebb embere hét évtizede narrálja Föld bolygónkat, és tanít minket arra, hogy tiszteljük és óvjuk, hiszen csak egy van belőle. Filmjein generációk nőttek fel, és valahogy minden szebb egy kicsit, amíg még köztünk van: bárki másról pokoli nehéz lett volna összeszedni száz dolgot, Sir David Attenborough esetében azonban ez a lista szinte megírta önmagát.

Hírmozaik – március 18.

Régi fotók ihlette novellákat vár a Néprajzi Múzeum, újabb dokumentumfilmeket támogat az NFI, a Semmelweis Egyetem támogatására ad koncertet a FAB, indul a virágos települések versenye, és erdélyi ínyencfesztivál lesz Szentendrén.

Nagy Dénes: Kurtág György százévesen is a jelenben él

A február 19-én kereken 100 éves Kurtág György az európai zeneszerzők nagy generációjának utolsó tagja: a róla készült Kurtág-töredékek című filmet éppen a születésnapján mutatják be a mozik. Nagy Dénes rendezővel Kurtág mitikus alakjáról, zenén keresztül kifejezett érzésekről és az embert meghatározó csendekről beszélgettünk.

Polgár Judit a zsigeri szexizmusnak is mattot adott

Ötévesen kezdett sakkozni, kilencévesen pedig már a The New York Times címlapján szerepelt. 14 évesen négyszeres női olimpiai bajnok volt, 15 évesen nemzetközi sakknagymester. Polgár Judit nevét az egész világ ismeri: ő inspirálta a Netflix Vezércsel című sikersorozatát, és most ő lett az első magyar, akiről a streamingóriás dokumentumfilmet készített – amelyet ráadásul a Sundance-en mutattak be. Megnéztük A sakk királynőjét.