Szent_Istvan_ter_Szabadka_1911
Vajdaság központja, Szabadka 1911-ben.
Forrás: Fortepan

A Bácstopolyán 1898-ban született, Magyarországra áttelepült állami elemi iskolai tanító tartalékos honvédzászlós volt (majd hadnagy), aki végigharcolta az első világháborút.

A szerb rendőrség őrizetbe vette a fiatal férfit, brutális vallatásnak vetették alá, és egy koncepciós perhez elegendő hamis vallomást csikartak ki belőle.

Az ügyben eljáró rendőrnyomozók azt feltételezték, hogy Bicskey Elek az Ébredő Magyarok Egyesületének tagja és ügynöke, amely et (többek között) Gömbös Gyula későbbi miniszterelnök, Héjjas Iván és más egykori különítményes katonatisztek alapítottak, és egy szélsőjobboldali, irredenta magyar szervezetnek számított. Úgy vélték, hogy a szervezet a hamis százdinárosokat azzal a céllal hozta volna forgalomba, hogy aláássa a szerb állam hitelét.

100_dinaros
A 100 jugoszláv dináros bankjegy
Forrás: wikipedia

A vád szerint a hamis bankjegyek állítólag egy Jellinek (Jelinek) Géza nevű budapesti mérnök laboratóriumában készültek, az Ébredő Magyarok Egyesületének vezetői adták a megbízást Bicskeynek, míg az értelmi szerző maga Héjjas Iván volt.

A Délbácska című jugoszláviai magyar napilap értesülései szerint Bicskey közvetlen bűntársa egy Dénes Imre nevű államrendőrségi detektív, az Ébredő Magyarok Egyesületének tagja volt ? tőle vette át a hamisított bankjegyeket, sőt Dénes segédkezett vajdasági forgalomba hozatalukban is.

delbacska_1928_november._R
A Délbácska című napilap híradása a dinárhamisítási ügyről, 1928. november 4.
Forrás: OSZK

A vallatások hatására Bicskey Elek azt vallotta, hogy a megbízást az Ébredő Magyarok Egyesületétől kapta, sőt, személyesen ismeri a szervezet egyes vezetőit. Ez bőven elég volt a vádemeléshez. Bicskey felesége, aki ekkor éppen Bácstopolyán az anyósánál lakott három kiskorú gyermekükkel, kétségbeesésében a gyermekekkel együtt öngyilkosságot akart elkövetni: vízbe ugrott velük, azonban mind az anyát, mind gyermekeit szerencsésen kimentették.

Bicskey_Elekne_levele
Bicskey Elekné kézírásos levele
Forrás: MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára

Bicskey Elek dinárhamisítási ügyét a jugoszláviai bíróság 1929 áprilisában tárgyalta. Itt a fiatal vajdasági tanító immár módosított vallomást terjesztett bírái elé.

Eszerint az akkor már Magyarországon élő és tevékenykedő Bicskey Elek a Vajdaságba hazalátogatott anyjához és gyermekeihez, amikor Szabadkán, a vasúti pályaudvar várójában egy jól öltözött, németül beszélő fiatal férfi kérte meg őt arra, hogy lehetőleg hozza forgalomba a neki átadott hamis százdináros bankjegyeket. Bicskey ekkor úgy vallott, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének vezetőit nem ismeri, egyedül Héjjas Ivánról tudja, kicsoda, de őt sem ismeri személyesen.

Vasutallomas_Szabadkan_1937-ben_2
Vasútállomás Szabadkán 1937-ben
Forrás: Fortepan

A korabeli sajtóforrások szerint Bicskey Elektől állítólag 150 darab hamis százdinárost, tizenötezer dinárt foglaltak le. Ez körülbelül 1?1,2 millió mai magyar forintot érhetett.

Bicskey Elek motivációi a forrásokból egyértelműen nem derülnek ki. Könnyen elképzelhető, hogy a fiatalember, aki végigharcolta az első világháborút, akinek szülővárosát, megszokott környezetét egyoldalúan egy másik országhoz csatolták, és mintegy idegenné vált a saját hazájában, már ekkor mély ellenszenvvel viseltetett a jugoszláv állam iránt.

Feltehetően nem kellett különösebben meggyőzni őt arról, hogy ha lehetősége nyílik rá, akkor akár cselekedjen is ellene ? és ezt feltételezhették róla a jugoszláv hatóságok is.

Lehet, hogy Bicskey a tárgyalásán az igazságot mondta el, és meggondolatlanul vállalta el az ő olvasatában kétségtelenül hazafias feladatot.

bicskey_elek_magyarsag_1929_aprilis_30
Bicskey Elek nyírábrányi tanító pénzhamisítási pöre Újvidéken. Magyarság,
1929. április 30, 4. oldal. Forrás: adtplus.arcanum.hu

A rendelkezésünkre álló források alapján nem tisztázható egyértelműen, hogy ismerte-e megbízóit, és vallomásában őket igyekezett-e fedezni, vagy maga sem tudta, pontosan kik is használták fel a célra. Források hiányában az sem deríthető ki, hogy a dinárhamisítási ügy mögött valóban magyar szélsőjobboldali irredenta politikai mozgalom vagy éppenséggel a korabeli magyar titkosszolgálatok valamelyike állt-e ? adott esetben szoros együttműködésben az általuk egyébként ilyen célokra több esetben felhasznált irredenta mozgalmakkal.

Mindenesetre titkosszolgálati jellegű konspirációra enged következtetni, hogy a Bicskey Elek által lefestett, számára elvileg ismeretlen férfi, akitől a hamis bankjegyeket kapta, talán pontosan tudta, kit is környékez meg a feladattal, és habár Bicskey valóban nem ismerte pontosan a megbízóit, azok esetleg jó előre titokban adatokat gyűjtöttek róla, és a maguk módján nagyon is ismerték őt.

Akármi is az igazság, Bicskey Elek ötéves szabadságvesztést kapott az ügyében eljáró jugoszláv bíróságtól. Enyhítő körülményként csak azt vették figyelembe, hogy a forgalomba hozni kívánt bankjegyek rossz minőségűek voltak, valamint azt, hogy Bicskey büntetlen előéletű volt.

A teljes cikk a Magyar Nemzeti Levéltár blogján olvasható.