Divatba jöttek a szkíták

Ebben az évben Ausztriában is nyílik egy szkíta-kimmer témájú kiállítás, ezért a német és a kazah anyag egy részét valóban nem kaptuk meg, azonban a többi között oroszországi, ukrajnai, romániai gyűjteményektől sikerült szép darabokat kölcsönöznünk ? mondta el a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese. Rezi Kató Gábor hozzátette: nem szabad elfeledkezni az itthoni leletekről sem, hiszen a Nemzeti Múzeum gyűjteménye is értékes tárgyakat tartalmaz, amelyet szintén láthatnak az érdeklődők a szerdán megnyíló kiállításon.

A szkíták iránti felélénkült érdeklődésnek nyilván az is az oka, hogy az utóbbi években is pompás leletegyüttesekre bukkantak Oroszországban és Mongóliában, s ezek a sajtónak hála, a figyelem központjába kerültek.

Az egykori nomád, lovas nép egyébként egyike a világtörténelem legkorábban megénekelt népcsoportjainak, hiszen Hérodotosz csaknem 2500 évvel ezelőtt írt már róluk 'Hisztoriai' című művében. A szkíták egyébként még az i.e. 8. században tűntek fel, amikor kiszorították a kimmereket a Fekete-tengertől északra eső területekről. Törzsszövetségek laza hálózatából álló birodalmuk a fénykorában a Dontól a Dunáig terjedt, ám a 3. században a rokon szarmaták foglalták el a meghódított területeket. A szkíták azonban jellegzetes (és tovább élő) fém-, illetve aranyművességükkel páratlan alkotásokat hoztak létre a virágzás néhány évszázada alatt.

A Magyar Nemzeti Múzeumban a keddi hivatalos megnyitó után a nagyközönség számára szerdától látogatható 'Szkíták aranykincse' című kiállításon több mint háromezer tárgyat mutatnak be. A tárlat május utolsó napjáig várja az érdeklődőket.