Dizájnrezisztencia a MODEM-ben

A kiállítás megnyitóján elhangzott: a Debreceni Nemzetközi Művésztelep (DNM) egyik kiemelt célja, hogy debreceni származású művészeket hívjon meg országos és nemzetközi kvalitású művészekkel egy közösségi térbe. A tárlat az újraszerveződött DNM harmadik kiállítása, a kiállított munkák egy része pedig a Modem gyűjteményébe került.

?A 2018-as Debreceni Nemzetközi Művésztelep meghirdetésekor két, önmagában is komplex fogalmat szorítottunk egy nem létező szóösszetételbe. Szándékunk az volt, hogy e fogalmak a sűrítés révén még intenzívebben egymásra vonatkozzanak ,és ezáltal radikalizálják az egy évvel korábban megkezdett gondolatmenetet. A DNM 2017-es kiadásában, amelynek fókuszában a ?Tervezett alkotás? állt, azt kérdeztük: mi a tervezés és alkotás, dizájn és képzőművészet egymáshoz való viszonya. Az alkotók egy részének válasza arról tanúskodott, hogy a dizájn, a racionális, problémamegoldó tervezés rendkívül vonzó a mindennapok tárgykultúrájában és a képzőművészetben is; ugyanakkor volt, aki az autonóm művészi alkotásban ellenszert látott a dizájn mindent magába olvasztó gyakorlatával szemben? ? vallják az alkotók.

Mint elmondták: 2018-ban ebből a dizájnnal szembeni ellenállásból indultak ki, azzal az alapkérdéssel, hogy vajon miként áll ellen a képzőművészet a dizájnnak. Ám a közös gondolkodás során tervezés és ellenállás viszonya számos további réteggel bővült: maga a tervezett tárgy vagy folyamat is lehet rezisztens, az időnek, a használatnak ellenálló. És az ellenállást magát is megtervezhetjük: még a tüntetéseknek is van koreográfiájuk. A tárgyak egy része maga is lehet ellenálló ? például az egyszerű, kézenfekvő használatnak. Az ember fókuszú tervezés mára a dizájn alapvető paradigmájává vált ? elég csak a felhasználói élményt tervező User Experience (UX) és User Interface (UI) gyakorlatokra utalni ?, ugyanakkor a tervezés mögött mindig megtalálható a racionalitás. Kérdés, hogy szeretnénk-e egy tökéletesen racionális világban élni. A dizájn ráadásul sokszor technológia-vezérelt is, és kérdés: képesek vagyunk-e még uralni a világunkat így alakító technológiát? Lehetséges-e még az ellenállás?

A január végéig nyitva tartó tárlaton Albert Ádám, Borbás Marci, Gábor Imre, Gróf Ferenc, Gryllus Ábris, Lőrincz Réka, Mátrai Erik, Molnár Dóra, Molnár Judit Lilla, Bartosz Mucha, Szigeti G. Csongor és Sztojánovits Andrea munkái láthatók.

További képek a kiálllításról