Django, a hagyományőrzés és a puszta

Hogyan jellemeznéd pár mondattal a Délibáb történetét?

A Délibáb a westernfilmek stílusjegyeit és dramaturgiáját követő, abszolút mai történet a Hortobágyon. Próbáljuk minél inkább követni ezt a zsánert. Nem akarok sokat beszélni a történetről, mert egy film legyen mindig meglepetés.

Az alkotói folyamat során tudatosan tanulmányoztál híres westerneket a műfaj jellegzetes sajátosságai miatt?

Természetesen végig kell nézni nagyon sok western filmet, hogy képbe kerülj. Sőt, még most, az utolsó egy hónapban is két háromnaponta programszerűen megnézünk egy-egy filmrészletet. Olyan jeleneteket elemzünk, amelyek például technikai szempontból lehetnek tanulságosak. Nagyon fontos, hogy elkerüljük a kliséket, ehhez azonban, mindig meg kell haladni egy-egy dolgot; de ehhez, tudnunk kell, mi az, amit tovább kell gondolnunk. A mi forgatókönyvünkön megyünk sorba, keresünk más filmekből analóg jelenetet, megnézzük, ők hogyan csinálták, és mi ahhoz képest hogyan szeretnénk.

Amikor hallottam, hogy western filmet forgatsz és a rabszolgatartás is megjelenik benne, egyből az új Tarantino-mozi, a Django elszabadul jutott eszembe.

Igen, igen, bosszankodik is miatta a stáb. Ez a film 4 éve készül, mi 2008-2009-ben vittük a szinopszist a Rotterdami Cinemart-ra, Tar Sándor meg jóval korábban írta a novelláját. Aztán jött a Tarantino tavaly, és csinált egy rabszolga-westernt. Engem nem zavar a hasonlóság, mert annyira más a jelentése, más itt Kelet- Európában egy ilyen történet. Mindig mondom a stábnak, emiatt nem érdemes aggódni, mert lehet, hogy 20 másik rabszolga-western is lesz, de mi a mi sajátunkat csináljuk meg, úgy, ahogy mi akarjuk elmesélni.

Ha ezt nézzük, a hortobágyi puszta az jellegzetesen magyar vidék.

Igen, és hagyománya is van nálunk. Ebből a szempontból sem új a dolog, hiszen Szomjas György vagy Jancsó már forgattak itt, szóval ilyen szempontból ?hagyományőrző? a dolog. Abban viszont új, hogy mi azt nézzük meg, hogy ma mit jelent a Hortobágy.

Ez Tar Sándor Térkép szélén című novellájának szabad adaptációja. Mennyire szabad?

Csak kiindulópont a szöveg. Amikor én ezt a novellát néhány évvel ezelőtt elolvastam, az volt róla az első benyomásom, hogy olyan, mint egy westernfilm. Az alapnovellából átutaztam egy másik dimenzióba, ami már az én világom. Ha valaki elolvassa a novellát és megnézi a filmet, azt fogja gondolni, hogy a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz.

Azt nyilatkoztad korábban, hogy a forgatókönyv Neked nem szent, számodra a forgatás alatt születik meg a film.

Úgy gondolom, a forgatás előtt mindig a filmnek kell készen lennie, nem a forgatókönyvnek. Azzal, hogy megírok egy forgatókönyvet, azzal nem befejezek, hanem elkezdek valamit. A forgatás alatt teljesedik ki a folyamat, ott látom ugyanis, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami nem. A forgatás alatt sokszor újra kell gondolnom a dolgokat. Annak nem látom értelmét, hogy mint egy tanár bácsi, a forgatás alatt tollba mondom a stábnak a forgatókönyvet. Én mindig nagyon figyelek a színészek megérzéseire, az operatőrére, és ezek jelentősen módosíthatják az eredeti koncepciót. A forgatókönyv akkor készül el, amikor elkészül a film, az utolsó vágásnál születik meg. Én úgy képzelem el, ahogyan Antonioni is, hogy a publikált forgatókönyv, az mindig a végső filmből visszaírt változat. A forgatókönyv tehát számomra egy kiindulási pont, egy sorvezető, ami nem feltétlenül van kőbe vésve.

Ezek szerint ízig-vérig csapatmunkák a filmjeid?

Nagyon sokat dolgoztam azon, hogy megtaláljam azokat az embereket, akiknek megbízom az ízlésében, a megérzéseiben, az intelligenciájában. Az ember nem lehet mindennap toppon, pláne egy 2 hónapos forgatás alatt, ami nagyon kimerítő dolog. Én nem vagyok teljesen zárt a forgatás alatt, nem egy kis szobában ücsörgök magányosan, walkie-talkie-val és diktálom azt, hogy mit csináljon a stáb. Megyek egyik embertől a másikig, és folyamatos interakcióban vagyok velük, mint egy csatában ? így csináljuk együtt a filmet.

Miért változott meg Mirage-ról Délibábra a film címe?

Nekem először nem is tetszett a délibáb szó, valószínűleg azért, mert Debrecen mellett nőttem fel, és elcsépeltnek tűnt számomra, ezért nem is került szóba az elején. A forgatókönyvre Mirage-t írtam rá, ez olyan titokzatosnak tűnt egészen egy bizonyos pillanatig, amikor rájöttem, hogy milyen szép a délibáb szó. Elkezdett másképp csengeni. Ezután az új verzióra ráírtam, hogy Délibáb ? ez szépen kifejezni, hogy miről is szól a film. Valószínűleg a nemzetközi címe a Mirage lesz, mert ez is ugyanolyan jól kifejezi a film mondanivalóját.

Kik láthatóak majd a főbb szerepekben?

Isaach De Bankole elefántcsontparti születésű, Franciaországban nevelkedett színész alakítja az egyik főszereplőt, aki játszott Jarmusch Az éjszaka a földön-jében vagy a Szellemkutyában, Az irányítás határaiban és a Manderlay-ban. A másik férfi főszereplő Răzvan Vasilescu, vele már dolgoztam együtt a Biblioteche Pascalban, ő egy nagyon kedves barátom. A női főszereplő pedig Török- Illyés Orsolya lesz. Mellettük sok amatőr szereplő is megjelenik majd arról a környékről, ahol majd forgatunk.