Az Észak-Karolinai Állami Egyetem egyik professzora, Timothy Stinson elmondása szerint a vizsgálatokra azért kerülhet sor, mert az oklevelek és a kéziratokhoz használt pergamenek állati bőrből készültek. A szakemberek ezért most egy olyan eljáráson dolgoznak, amelynek segítségével sikerülhet ezen lapokból DNS-t kinyerni, majd egy olyan különleges adatbázist kialakítani, amely segíthet megállapítani a lapok korát is.
Stinson szerint a kéziratok datálása és eredetük megfelelő helyhez rendelése a mai napig élő problémát jelent, mert eddig csak a kézírásokból, illetve a tinta anyagából tudtak következtetni. Ezek a vizsgálatok azonban szinte mindig megbízhatatlan eredményekkel szolgáltak.
A genetikai tesztek azonban biztos eredményt ígérnek: az adatbázis alapjául azok a kódexek és kéziratok, illetve oklevelek szolgálnak majd, amelyek datálása jelenleg teljesen biztosnak tűnik. A lapok egyébként igazi aranybányák, hiszen Stinson szerint egy tipikus kódex legalább 100 állat bőréből készült. Ha a biztos váz megvan, kezdődhet az ismeretlen eredetű kódexek vizsgálata.
A tesztek során az állatok közti kapcsolatot, illetve a már korábban létező genetikai mintákat vetik majd össze, és ennek segítségével megállapítható lesz, hogy a kódexek hol és mikor készültek. Ebből pedig talán a középkori pergamenkereskedelem útját is nyomon követhetik, amely a középkori könyvkészítés fejlődésébe is bepillantást enged majd. A kódexek keletkezése azonban így is homályban maradhat, mert bár a tinta és a lapok készítésének dátumát már megtudhatjuk, az ismeretlen eredetűek esetében a lapokat írók személye továbbra is homályban marad majd.
