Sandro Botticelli 1445-ben született Firenzében, családja legkisebb csemetéjeként. A folyton betegeskedő gyermek nem folytathatta édesapja mesterségét, aki tímárként kereste kenyerét. A tehetséges fiút taníttatni kezdték, ami annak idején még ritkaságnak számított. Botticelli gyorsan tanult, hét éven keresztül Fra Filippo Lippi mester kezei alatt szívta magába a tudást, aki mellett első komolyabb megbízásai is rátaláltak.
Firenze után Pisába ment, ahol megismerkedett a Medici-családdal, akiknek több tagjáról is készített arcképet. Első ismertebb remekművét, A tavaszt a Villa di Castello számára 1477-ben festette, amely az itáliai reneszánsz egyik legismertebb alkotása, ám értelmezéséről a mai napig viták folynak. Az 1480-as években a római Sixtus-kápolna freskóin dolgozott. Három bibliai történet ábrázolása került ki a keze alól: a Mózes próbatételei, a Krisztus megkísértése és az Áron ellen lázadók megbüntetése. Később felkérést kapott egy kelengyeláda díszéül szolgáló festménysorozatra, a négy részből álló alkotás a Nastagio degli Onesti története nevet kapta. Botticelli ebben az időben ért pályája csúcsára. Leghíresebb képe, a Vénusz születése is ekkoriban készült.
Botticelli művészetét minden finomsága, érzékenysége ellenére a kortársak a ?férfias? jelzővel illették. Megérezték benne azt a férfias szellemet, erőt és határozottságot, stílusalakító készséget, amellyel példát és utat mutatott az érett reneszánsz művészeinek, a művészt a firenzei iskola legjelentősebb képviselőjének tekintjük. Az emberi dráma és a nyugalmas szépségű környezet között feszülő ellentét Botticelli több képén felbukkan.
Élete utolsó éveiben bátyjaival vásárolt birtokot Firenzén kívül, ahol magányosnak és elhagyatottnak érezte magát, és ez a képeire is rányomta a bélyegét. Halála 1510-ben következett be, Ognissanti-ban helyezték örök nyugalomra.
Forrás: wikipedia
