Az első úszó volt a világon, aki egy percen belül úszta le a száz métert, ötször nyert olimpián, a világ mégis Tarzanként emlékszik a negyven éve, 1984. január 20-án elhunyt Johnny Weissmüllerre.

Bánáti sváb anyja Eszéken, apja Temes megyében született. Ő maga is magyar állampolgárként látta meg a napvilágot 1904. június 2-án a Temesvárhoz közeli Szabadfaluban (Freidorf). A kis Johann, avagy János szülei a következő évben kivándoroltak Amerikába, ahol végül Chicagóban telepedtek le. Csak a nyolc általánoson küzdötte át magát, annál többre vitte azonban a medencében. A vézna, beteges fiú orvosi tanácsra kezdett úszni, s azonnal kitűnt tehetségével – 17 évesen minden számot megnyert az amerikai bajnokságon, amelyikben elindult, és felállította első világcsúcsát is. Idővel 190 centi magas, 95 kilós óriássá serdült, 1922-ben ő úszta le először egy percen belül a száz métert és öt percen belül a négyszázat. Egyéni csúcsát 174 alkalommal döntötte meg; 52-szeres amerikai bajnok volt, és 67 világrekordot állított fel. Az 1924-es párizsi és az 1928-as antwerpeni olimpián öt aranyérmet szerzett, 1924-ben tagja volt a bronzérmes vízilabdacsapatnak is. Fölényére jellemző, hogy a 400 méteres gyorsúszás egyik előfutamában a cél előtt abbahagyta a tempózást, és csak lábbal „evezett” be – persze elsőként. Neve életmentőként is ismert lett: 1927-ben egy hajóbaleset után tizenegy fuldoklót mentett ki Chicagóban a Michigan-tóból.

1929-ben heti 500 dolláros reklámszerződést kötött, de ezzel elvesztette amatőr státuszát, és be kellett fejeznie a versenyzést. Rövid ideig az úszást népszerűsítő oktatófilmeket forgatott, de a film világába nehezen tudott betörni: első, néma szerepében egy fügefalevéllel takarva Ádámként domborított. 1932-ben aztán 150 jelentkező közül választották ki Tarzan szerepére, nem kis részben a Metro–Goldwyn–Mayer stúdió nyomására. Mivel Weissmüller ekkor még egy alsóneműket gyártó vállalat modellje volt, szerződésének felbontása fejében Greta Garbo készített néhány reklámfilmet a cég termékeinek népszerűsítésére.

Tarzan, a majomember hatalmas sikert aratott, Weissmüller ezután még tizennyolcszor öltötte magára bőr ágyékkötőjét, lendült ágról ágra, és hallatta híres kiáltását, amelynek titkát állítólag az édesanyjától ellesett jódlinak köszönhette. Igazi színész soha nem lett, de ezt nem is várták el tőle: szerepei inkább csak bátorságot és kitűnő fizikumot igényeltek. Ő egyikben sem szenvedett hiányt; bár dublőr nélkül dolgozott, soha még csak karcolás sem érte. Csak egyszer makacsolta meg magát: egy fogatlan, elkábított alligátorral nem szállt harcba. Amikor arról faggatták az újságok, mit tanácsolna filmbéli utódjának, azt válaszolta: lengés közben ne engedje el az indát.

Sokáig volt partnere Maureen O’Sullivan, aki ki nem állhatta Jane szerepét, rossz nyelvek szerint többek között ezért is szült hét gyermeket, de hat filmet így is le kellett forgatnia. Csita, a majom szerepében több csimpánz is tündökölt, mindegyikük máshoz értett: az egyik mosolygott, a másik fára mászott és így tovább. Weissmüller utolsó Tarzan-filmje 1948-ban készült, ezután hét évig a Jungle Jim sorozat címszerepét alakította – kisebb sikerrel. 1955-ben vonult nyugdíjba.

A dzsungel oroszlánokat is legyőző hőse az üzleti élet hiénáival szemben alulmaradt, vagyonát idős korára elvesztette. Igaz, ebben közrejátszott, hogy a jövőre nem gondolva két kézzel szórta a pénzt, ötször nősült és négyszer vált el, emellett vonzódott az alkoholhoz. A lecsúszott Weissmüller végül Frank Sinatra segítségével egy Las Vegas-i hotelben lett köszönőember. Élete végén csapás csapást követett: négy szívrohamon esett át, számos szívbetegséggel küszködött; autóbalesetben eltört a medencecsontja, és csak kerekesszékkel tudott közlekedni; 1980-ban gégerákot kapott, és csövön át kellett táplálni. 1977-től teljesen visszavonultan élt a mexikói Acapulcóban: azt akarta, hogy az emberek a daliás Tarzanként emlékezzenek rá. Halála előtt pár hónappal elméje megbomlott, és elmegyógyintézetbe került, de gyorsan eltanácsolták, mert híres üvöltésével halálra rémítette a személyzetet.

Johnny Weissmüller 1984. január 20-án, 80 éves korában halt meg. Temetésén kívánságára háromszor játszották le ikonikus üvöltését, majd államfőknek kijáró 21 ágyúlövés dörrent – ezt az akkor már az elnöki hivatalt betöltő egykori pályatársa, Ronald Reagan engedélyezte. Az úszóból lett filmsztár bekerült az Úszó Hírességek Csarnokába, és csillaga van a hollywoodi Hírességek sétányán.

Nyitóképen Johnny Weissmüller Tarzan szerepében. Fotó: MGM / Archives du 7eme Art / Photo12 via AFP