A Hableány egy kis városnéző hajó volt, amely 2019. május 29-én a Margit híd egyik hídnyílásánál összeütközött egy szállodahajóval. A Hableány fedélzetén egy dél-koreai turistacsoport 33 tagja és a kétfős magyar személyzet tartózkodott – a balesetet csak heten élték túl. Manapság, ha a Hableányt említik, sokunknak ez a tragédia jut eszünkbe. De volt egy másik Hableány is a Dunán.
A másik Hableány lapátkerekes folyami luxusgőzhajó volt, gróf Széchenyi Ödön, a „legnagyobb magyar” fia építtette 1866-ban. A gróf 43 nap alatt, a Duna–Majna–Rajna–Marne–Szajna útvonalon ezzel utazott Párizsba, és a hajó nagy feltűnést keltett az 1867-es párizsi világkiállításon. Jules Verne szemtanúja volt a Hableány megérkezésének, ez ihlette A dunai hajós című regényét.
Széchenyi Ödön Hableány nevű magyar gyártmányú hajója, amellyel elsőként szelte át a kontinenst a belső vízi utakon, a kiállítási épülethez közel, a Szajnán, a Jena hídnál horgonyzott le. A hajót aranyéremmel jutalmazták, Széchenyi Ödönt pedig III. Napóleon Becsületrenddel tüntette ki.
Széchenyi Ödön a kiállítás után eladta a hajót a világhírű francia fotósnak, Nadarnak. A hat lóerős Hableány a porosz–francia háborúban hadigőzösként szolgált a Marne folyón, francia lobogó alatt. A békeszerződés aláírása után a poroszok hadizsákmányként magukkal vitték, és utasszállítóként üzemeltették a Rajnán, mígnem 1874-ben kazánrobbanás következtében elsüllyedt.
Megjelent a Magyar Kultúra magazin 2021/1. számában.
Nyitókép: a Hableány érkezése Párizsba (1867). Forrás: Wikipédia
