A kőszoborra a kráter kiszáradt tavának fenekén találtak rá. „Rendkívüli felfedezésről van szó, mert ez az első moai, amelyet a krátertóban találtak. Ilyen még nem volt” – közölte a Ma'u Henua őslakos közösség közleményében.
A szobor arcvonásai kivehetők, de az erózió erősen megkoptatta őket. „A vizsgálatok új fényt vethetnek az általunk ismert történelemre és arra is, hogy őseink miként használták ezt a kulturális helyszínt, illetve az erőforrásokat” – tette hozzá a Rapa Nui nemzeti parkot irányító közösség. A Chiléhez tartozó csendes-óceáni sziget nagyjából 3700 kilométerre található Dél-Amerika partjaitól, fő bevételi forrása a turizmus.
A Húsvét-szigeten csaknem ezer, a helyiek által moainak nevezett monolit található. A nagyfejű kőfigurák átlagosan körülbelül négy méter magasak, egy polinéz törzs faragta őket több mint ötszáz évvel ezelőtt. A legnagyobb szobor tíz méter magas és 74 tonna súlyú. A figurákat kör alakban helyezték el a szigeten, a szárazföld belseje felé néznek.
A tufakőből faragott kőszobrok pontos célja nem ismert, kutatók azonban lehetségesnek tartják, hogy egykori törzsfőnököknek és az ősöknek állítanak emléket, valamint egyfajta hidat jelképeznek a túlvilághoz.
Nyitókép: AFP / Ma'u Henua őslakos közösség
