Az 1896-ban született Szilágyi Istvánnak eredetileg tavaly lett volna az emlékkiállítása, ám a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani. Így kapta az április 2-ig látogatható tárlat a Szilágyi 125+1 címet, utalva egyúttal arra is, hogy a 126 éve született alkotó mindössze 126 centiméter magas volt, „tehetsége azonban az égig ért” – írta a kiállítást szervező Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nkft. a közleményében.
A gyulai születésű, kortársai által csak „kis” Szilágyiként emlegetett művész az Alföld és a népi élet hiteles megörökítője volt. Munkáin felfedezhető első neves mestere, Rippl-Rónai József hatása, emellett Rudnay Gyula magyarsága, Aba-Novák Vilmos színhasználata, a kubisták képfelfogása és Cezanne szellemisége.
Elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, járta a vidéket, volt kávéházi festő, a hódmezővásárhelyi és a gyulai művésztelep kiállítója. Festményeit rendszeresen bemutatták a gyulai, szegedi és más vidéki tárlatokon, de budapesti kiállításokra, a műcsarnoki tárlatokra is eljutottak a képei. A népi élet történéseit megörökítő alkotásai, önarcképei egy nehéz korszak lenyomatai.
A tárlat – amely Szilágyi személye és képeinek témái okán helytörténeti értelemben is különlegesség – 28 grafika, mintegy 20 olajkép és akvarell segítségével mesél az alkotóról. A kisebb méretű grafikái bizonyítják kitűnő rajzkészségét. Emellett az elmúlt hat évben előkerült, eddig soha nem látott alkotásokat is bemutatnak a közönségnek.
A kiállítás egyik szervezője, a Gyulai Évszázadok Alapítvány (amely több év kutatás után 2006-ban adta ki Szilágyi Istvánról készült művészeti monográfiáját) és a KöröspArt Galéria jóvoltából egy 40 oldalas, színes katalógus is készült a tárlathoz, amelyben a kiállított művek mellett fontos életműképeket is megörökítettek.
Nyitókép forrása: a Kohán Képtár Facebook-oldala
